Mi lenne, ha nem lennének békák??

A békák legalább 250 millió éve élnek. De az elmúlt 35 évben soha nem látott számban haltak ki. A világ kétéltűeinek csaknem egyharmada veszélyeztetett. Az elmúlt két évtizedben 168 faj halt ki. Számos fő bűnös van, például az éghajlatváltozás, a halálos gombák, az élőhelyek elvesztése és az invazív fajok. A békák és más kétéltűek kihalásának lehetősége nagyon aggasztó a tudósok számára. Ha minden béka kihal, az azt jelezheti, hogy egy halálra ítélt bolygón élünk.Íme, 10 baj, ami megtörténhet egy békák nélküli világban.

Az emberi táplálék elvesztése.A legkorábbi feljegyzések arról, hogy emberek békát ettek, Kínából származnak, az i.sz. első századból. Nyilvánvalóan az aztékok is velük vacsoráztak. A 12. században aztán a békák a franciaországi kolostorok szerzetesei körében népszerű táplálékmá váltak. Bizonyos napokon a szerzeteseknek csak halat kellett enniük, a békákat pedig valamilyen okból halnak tekintették. Ma a világ számos országában esznek békát – Kína, Thaiföld, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok sem idegenkednek a békáktól.Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint évente egymilliárd tonna vadon élő békát esznek meg az emberek. A probléma az, hogy a békapopuláció már most is gyorsan csökken más tényezők, például az éghajlatváltozás és a halálos gomba miatt. Tehát, ha évente egymilliárd kiló békacombot eszünk meg, az nem segít a lábak számában. És ha kíváncsi, a békacomb íze olyan, mint a hal vagy a csirke.

Középiskolai biológia órák.Sok országban a diákok a középiskolában békákat boncolnak. A békák évtizedek óta a biológiaórák egyik legfontosabb eleme világszerte. Számos oka van annak, hogy sok iskola használ békát. Először is, szerveik úgy vannak elrendezve, hogy hasonlítanak az emberre. A békák kiválóan alkalmasak az evolúció és az ökológia tanítására is. Például a nyelvük hosszú és erős lett, lehetővé téve számukra, hogy rovarokat egyenek. Ez a képesség lehetővé tette a békák számára, hogy betöltsenek egy rést ökoszisztémájukban, amelynek ma már szerves részét képezik. A békák nélkül azonban ez a fajta gyakorlati élmény többé nem létezne.

Kevesebb kutatás és tesztelés.A békák tudományos célokra való használata nem ér véget a középiskolai osztályokban. A békákat felbecsülhetetlen értékűnek tartják a kutatás és a tesztelés szempontjából. Figyelemre méltó, hogy az afrikai karmos béka genomja nem különbözik túlságosan az emberétől. Valójában 1700 szekvencián osztoznak, amelyek mindegyike emberi betegségekhez kapcsolódik. Ez teszi az afrikai karmos békák ideális modelljévé az emberi betegségeket. A tudósok kétéltű embriókat használnak a toxinok, mutagének és teratogén anyagok hatásának tesztelésére. Nagy tojásaik is vannak, és az ebihalak átlátszóak. Ezek a feltételek ideálissá teszik őket a kutatáshoz. Az elmúlt 20 évben a békák az egyik legkedveltebb állatkísérletté váltak. Más békafajok is kiválóan alkalmasak genetikai és genomikai kutatásra, mivel rövid generációs idejük van.

Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy teszteljék az elméleteket, majd meglássák, mi történik több generáción keresztül, ami nem túl könnyű embernél. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy megvizsgálják a legpusztítóbb örökletes betegségeket, például az Alzheimer-kórt és az ALS-t. A békák annyira fontosak a tudományos kutatásban, hogy az orvosi és élettani Nobel-díjasok 11%-a használt békát kutatásai során. A békák nélküli világ azt jelenti, hogy elveszítjük a kutatás értékes modelljét. Az ebihalak segítenek tisztán tartani a vizet.Azok a víztestek, ahol a békák szülnek, törékeny ökoszisztémák, és a megfelelő egyensúly elengedhetetlen ahhoz, hogy minden fennmaradjon. Egy dolog, ami nagyon felborítja az egyensúlyt a vízben, ha túl sok az alga.

Csökkentheti vagy teljesen megszüntetheti az oxigént a vízben. Ha nincs sok oxigén a vízben, a hal nagyon megbetegszik vagy elpusztul. A víz mérgezővé is válik, és a baktériumok gyorsan szaporodnak. A víz annyira aljassá válik, hogy bárki vagy bárki, aki iszik, vagy akár érintkezik vele, vagy halat és kagylókat eszik belőle, megbetegszik vagy meghal. A kétéltű ebihalak hihetetlenül fontosak, ha a rendszerben lévő algák mennyiségéről van szó, mert megeszik őket. Ez azt jelenti, hogy békák nélkül sok vízben algavirágok fognak kifejlődni, így a víz túl mérgező lesz ahhoz, hogy igyon vagy gyűjtsön be.

A békák körül forgó tápláléklánc összeomlik.A békák az ökoszisztéma hihetetlenül fontos és sokoldalú tagjai életük minden szakaszában. A darazsak és a pókok békatojást esznek. Életük következő szakaszában ebihalként a garnélák, halak és szitakötő nimfák tápláléka. Ami a felnőtt békákat illeti, madarak, majmok, kígyók és gyíkok eszik őket. Így, ha az összes béka elpusztul, a világ számos állatának táplálékláncából hiányozni fog egy értékes táplálékforrás. A békák sokféle faj, és az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálhatók. A békák halála hullámokat fog küldeni az ökoszisztémán. A békát evő állatok száma ki fog pusztulni, majd a békát megevő állatok éheznek és populációjuk csökken. Ez tovább fogja folytatni a táplálékláncot. Valójában a békák elvesztésének mélyreható, visszatükröző hatásai lehetnek, amelyeket talán csak akkor értünk meg, amíg nem késő.

Lesz még sok rovar.Sok ember számára az álomotthon egy tengerparti ingatlan. Ezért olyan drága a vízparti ingatlan. Nos, ezek a drága helyek nagyon gyorsan veszítenek varázsukból, ha az összes béka kihal. A bogarak száma elsöprő lesz. A békák megeszik a lepkéket, legyeket, szöcskéket, tücsköket, szúnyogokat és pókokat. Ha a békák a populáció természetes kontrollja, a rovarfertőzések elterjednek, ha a varangyok eltűnnek.

A rovarok nemcsak bosszantóak, de pusztítást is okozhatnak a termésben, ami több vegyszer és növényvédőszer használatához vezethet. És valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a békák először is kihalnak. Úgy gondolják, hogy a peszticidek felelősek a méhek nagymértékű kipusztulásáért is, ami egy másik aggasztó környezeti probléma. A békák hiánya és a rovarok szaporodása már egyszer megtörtént Indiában az 1980-as években. A békapopuláció jelentősen csökkent, mert Franciaországba küldték élelmiszerként. Ez a rovarok aktivitásának olyan mértékű növekedéséhez vezetett, hogy az szinte elviselhetetlenné vált. Ennek eredményeként a kormány 1987-ben tiltotta a békák exportját, mivel a rovarok elleni védekezéshez szükséges növényvédő szerek ára meghaladta a békák exportálásáért kapott összeget.

Megnövekedett üvegházhatású gázok kibocsátása.Amikor a fák és növények élnek, fontosak a környezet és az emberek földi túlélési képessége szempontjából. Elnyelik a mérgező szén-dioxidot a légkörből, és oxigént szabadítanak fel. Amikor azonban a fák és a növények elpusztulnak, lebomlásuk során szén-dioxidot bocsátanak ki. A szén-dioxid-kibocsátás ellenére a növények és fák bomlása elengedhetetlen az erdei élethez, mivel a rovarok megeszik őket, és tápanyagot biztosítanak más növényzet számára. Ez azonban egy nagyon finom rendszer. Ha túl sok a rovar, akkor túl sok korhadó növényt esznek meg, és a növényzet nem kapja meg a túléléshez szükséges tápanyagokat. Ha túl kevés a rovar, az erdő megfullad a saját hulladékában. Ez azt jelenti, hogy több fa pusztul el, ami több bomláshoz vezet, ami több szén-dioxidot bocsát ki. Kevesebb fát és növényt kell felszívnia. Mindez az üvegházhatású gázok szintjének növekedéséhez vezet. A világon mindenféle erdő elkorhad és elpusztul. Betegség kitörése.A békák nélkül a szúnyogpopuláció felrobban. A szúnyogok olyan betegségeket hordoznak, mint a malária, a Zika vírus, a nyugat-nílusi vírus, a dengue-láz, a Lyme-kór, az agyvelőgyulladás és a leishmaniasis.

Bár a legtöbb betegség nem halálos, a világjárvány vagy a világjárvány továbbra is hihetetlen megterhelést jelent a társadalomra.Az egészségügyi rendszerek világszerte túlterheltek lesznek, és ez növeli a halálozást. A gazdaság is megcsappan, mert az emberek nagyobb valószínűséggel hiányoznak a munkából. Egy másik módja annak, hogy ez befolyásolja a gazdaságot, hogy sokan félnek kimenni az épületeken kívülre a szúnyogok számának ellenőrizetlen növekedése miatt. Az emberek melegebb, szúnyogveszélyes területekről hűvösebb, kevesebb szúnyogterjesztett területekre költözhetnek. Környezetileg elhagyatott világ.Végső soron a békák fontosak a világ számára.

Két különböző okból természetes bioindikátornak számítanak, vagyis olyannak, ami a környezet egészségét méri. Először is azért, mert szárazföldön és vízben is élnek, így tapasztalják a szárazföldet, a vizet és a levegőt. Másodszor, bőrük porózus és áteresztő, így a levegő és a víz közvetlenül áthalad a bőrükön, és nem szűrődik át a gyomrukon. Hozzánk hasonlóan szeretik a tiszta vizet és levegőt, érzékenyek a méreganyagokra és a szennyező anyagokra. Nos, itt van, ami igazán ijesztő az egész eltűnő béka forgatókönyvében. Mint korábban említettük, a békák legalább 250 millió éve léteztek, a kétéltűek pedig körülbelül 350 millió éve fejlődtek ki. Ez azt jelenti, hogy a békák három tömeges kihalást túléltek, köztük azt is, amelyik kiirtotta a dinoszauruszokat. A jelenlegi környezeti problémákkal azonban nem tudnak megbirkózni, és most rekord számban kezdenek kihalni. Ha minden béka kihal, akkor a poloska lehet a legkisebb probléma..