A hazai jerboa tartási feltételeinek jellemzői

Nehéz elképzelni olyan embert, aki soha nem gondolt házi kedvencre. Az emberek preferenciái és lehetőségei nagyon eltérőek lehetnek, de nem lesz nehéz kiválasztani egy állatot az Ön ízlésének megfelelően. Az egzotikus állatok nagy érdeklődést mutatnak azok számára, akik házi kedvencet szeretnének szerezni.

Figyelmet érdemlő jó lehetőség lenne dekoratív jerboa. Ezek a gyerekek annyira aranyosak és viccesek, hogy örömöt és meglepetést okoznak a körülöttük lévőknek. Mielőtt azonban elkezdene egy ilyen nem szabványos háziállatot, meg kell találnia viselkedésének jellemzőit, valamint fel kell mérnie, hogy képes-e kényelmes körülményeket teremteni a jerboa számára.

Az állat megjelenésének és szokásainak leírása

A jerboa a rágcsálók rendjébe tartozó emlős. Külsőleg egy kenguruhoz hasonlít, mérete azonban sokkal szerényebb. Ez az összehasonlítás az állat hosszú hátsó lábai miatt alkalmazható, aminek köszönhetően viszonylag nagy ugrásokkal mozog. A rágcsáló első lábai sokkal kisebbek. Az állat feje nagy és viszonylag kicsi, nagyon hosszú farokban végződik, vicces bojttal. A jerboa szőrzete nagyon kellemes tapintású, leggyakrabban arany-homokos vagy sárgásszürke színű, a has kissé világosabb.

Az állat testtömege fajtól függően akár 300 gramm is lehet, hossza a farokkal együtt általában nem haladja meg a 30 cm-t. Ez az állat nagyon igényes a fizikai aktivitásra, amelyet vásárláskor figyelembe kell venni. kívül a szokásos életmód nála az éjszakai. Nem mindenki ismeri ezt a funkciót. Ezért fel kell készülnie arra, hogy napközben leggyakrabban elbújik, éjszaka pedig zajt kelt.

A Jerboák természetüknél fogva magányosak, és ha egynél több egyedet megtartanak, akkor valószínűleg egymás iránti agresszióba és gyakori verekedésbe torkollik. Ezek a gyerekek nagyon féltékenyek területük védelmére. Kizárólag a szaporodási időszakban érintkeznek.

A fogva tartás körülményei

Mivel ez még mindig vadállat, az otthoni jerboa nagyon válogatós az élőhely elrendezésében. Erőssége miatt az állat ketrece meglehetősen nagy kell legyen, leginkább egy kis madárház alkalmas rá. A lakás magassága legalább 50 cm legyen, mert az állat ugrálva mozog.

Annak érdekében, hogy a baba ne szenvedjen stresszt, és könnyen alkalmazkodjon a tartalomhoz, tanácsos az életkörülmények a lehető legközelebbi helyreállítása érdekében:

• töltőanyagként a legjobb megoldás a közönséges homok. Kívánt esetben használhat kukoricatöltőt is, de a fűrészpor nem kívánatos. Tőlük a rágcsáló allergiás reakció kialakulásának kockázatával jár.
• A Jerboák odúkban élnek, ezért lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy madárházban menedéket szerezzenek. Erre alkalmas egy gyep, amelyben a baba önállóan áshat alagutat, vagy felajánlhat neki egy agyagedényt, amely lehetővé teszi a lyuk cseréjét.
• Az állatot körülvevő tájban a víz nem kötelező, homokfürdőzni szoktak, de a rágcsáló szívesen fogadja a növényi oázisokat. A homokban szétszórt apró gallyak és levelek a szokásos gondokkal foglalják el a jerboát - segítségükkel az állat felszereli a fészkét.

Dekorációs elemként néhány követ is hozzáadhat. Az egyetlen dolog, amit figyelembe kell venni egy otthon díszítésekor műanyag tárgyak használata tilos. A jerboa biztosan rágja ezt az anyagot, ezért célszerű természetes alapanyagokból csinálni.

Természetesen a ketrecben nem nélkülözheti az itatót és egy tálat a finomságokhoz, aminek elég nehéznek kell lennie, hogy a házi kedvenc ne fordítsa meg. Célszerű az ivóvizet naponta megújítani. Természetüknél fogva az állatok meglehetősen tiszták, így heti 1-2 alomcsere elegendő lesz a tökéletes tisztaság fenntartásához a madárházban.

A diéta

Amikor egy ilyen egzotikus állatot vásárol, az újonnan készült tulajdonosnak nem mindig van fogalma arról, hogy, mit eszik a jerboa. Valójában az étrendje nagyon sokrétű, és nem lesz nehéz kiválasztani a diétát ehhez a izguláshoz. Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt eszik. Szóval, hogyan kell etetni egy jerboát otthon?

1. Az étrend alapja feltétlenül a rágcsálóknak szánt gabonakeveréknek kell lennie, amelyet a búza, a zab, a köles és az árpa ural. Sokféle mag alkalmas a fajtára, például a napraforgó- és a tökmag.
2. Gyümölcs- és zöldségleveleknek jelen kell lenniük az állat étrendjében. Félelem nélkül a baba friss almát, sárgarépát és káposztát kaphat. Egzotikus gyümölcsöket jobb, ha nem kínálunk.
3. Az állati eredetű fehérjetartalmú élelmiszerekhez jók az étkezési férgek, a tücskök és a szöcskék. Megengedett főtt finomra vágott hús, alacsony zsírtartalmú túró és főtt tojás hozzáadása a baba ételéhez.

Tilos a díszállatot embernek készített táplálékkal etetni, mivel ezeknek az állatoknak a fűszerek, só és cukor fogyasztása ellenjavallt. Az állat és a tenger gyümölcsei nem működnek. A jerboának kínált ételnek mindig frissnek kell lennie.

Reprodukció

A párzási időszak ezeknél az emlősöknél meglehetősen elhúzódó. Leginkább bent kezdődik áprilisig, és nyár közepéig tart. A nőstény évente egyszer vemhesül, de néha ezalatt kétszer is jut ideje utódokat hozni.

A terhesség körülbelül 24-26 napig tart, ezután 1-8 baba születik. 45-60 nap elteltével elég függetlenné válnak ahhoz, hogy elhagyják a szülői fészket, és külön éljenek. A pubertás egy éves korig következik be.

Azt, hogy mennyi ideig élnek a jerbók a vadonban, erősen befolyásolja a nagyszámú ragadozó jelenléte, akik szeretnek vadászni ezekre a rágcsálókra. Leggyakrabban ezért élettartamuk természetes élőhelyükön nem haladja meg a három évet. Otthon, az ellenségek hiányának és a tulajdonos gondoskodásának köszönhetően a kisállat körülbelül 4-5 évig él.

Emberi érintkezés

Annak ellenére, hogy a jerbókat egyre gyakrabban használják házi kedvencként, még mindig az vadállat marad nagyfokú óvatossággal és jól fejlett önfenntartási ösztönnel. Emiatt még akkor sem, ha a babát a leggyengébb korban szerezték meg, nincs garancia arra, hogy gyorsan megszokja a kezét, és hagyja magát akadálytalanul megszorítani.

Ezért annak a személynek, aki ilyen háziállat mellett dönt, elég sok türelmet kell felhalmoznia, és óvatosan hozzá kell szoktatnia a jerboát a jelenlétéhez. Ehhez a lehető leggyakrabban egy szobában kell lennie a rágcsálóval, hogy fokozatosan hozzászokjon a tulajdonosok hangjához. Mindig vonakodva adják a kezébe, ha észrevehető, hogy ideges az állat, jobb, ha visszaengedjük a madárházba, hogy legyen ideje megnyugodni.

Kiengedni a jerboát a ketrecből, hogy körbefusson a lakásban, kétes öröm. Elkapásáról kiderülhet nagyon problematikus. Ezenkívül, mint minden más rágcsáló, bármilyen bútort, sőt vezetéket is megmarhat. Egyébként ez egy érdekes és szokatlan változata egy kisállatnak, ami cuki megjelenésének, viszonylag alacsony árának és egyszerű tartalmának köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend.