A tachycardia tünetei kutyákban és kezelése

A fiziológiás tachycardia a norma egyik változata. A gyors szívverés a szervezet válaszaként jelentkezik bizonyos tényezőkre. Így a szív kompenzációs mechanizmusa fizikai terhelés, stresszes helyzetek vagy forró időszakban működik. A szimpatikus idegrendszer aktiválása, az adrenalin felszabadulása a vérben pulzusszám növekedéshez vezet. Ez az állapot nem patológia. A szívverés normalizálódik, amint a kedvezőtlen külső tényezők hatása megszűnik.

A kóros tachycardia a test fájdalmas állapota. Nyugalomban alakul ki, és önálló betegség és számos veszélyes patológia tünete lehet.

A betegség osztályozása a szívimpulzus-generátor helyétől függően

A túl gyakori szívverés forrásának helyétől függően a tachycardia két típusát különböztetjük meg: sinus és paroxizmális.

Sinus tachycardia esetén az úgynevezett sinus csomópont vagy pacemaker aktiválódik. Ez a formáció a jobb pitvar falában található, vezető izomrostokból áll, és koordinálja a szív különböző részeinek munkáját.

Paroxizmális tachycardia esetén a gyors szívverés forrása a pitvarban vagy a kamrákban található. Hirtelen fellépő, hosszú lefolyású és ugyanolyan hirtelen véget érő rohamok formájában folytatódik.

A sinus tachycardia okai

A sinus tachycardia a leggyakoribb kutyáknál. Az okok különbözőek lehetnek. Intrakardiálisra (intrakardiálisra) vagy extrakardiálisra (forrásuk a szívizomon kívül található) oszthatók.

A patológia intrakardiális formáját általában a szív különböző struktúráiban bekövetkező szerves változások okozzák. Ezek kardiomiopátia, szívizomgyulladás, kardioszklerózis, szívbetegség, szívburokgyulladás és egyéb szívizombetegségek következményeként jelentkeznek.

Az extrakardiális forma többféle eredetű lehet. Ez lehetne:

• káros tényezőknek való kitettség (mérgezés, fertőző betegségek, hipoxia);
• neurogén tényezők hatása (vegatag idegrendszeri rendellenességek, neurózisok);
• gyógyszerexpozíció (reakció gyógyszerekre - adrenalin, atropin, kortikoszteroidok, diuretikumok és mások);
• egyéb okok (thyrotoxicosis, vérszegénység, különböző etiológiájú vérveszteség, fájdalom szindróma).

Rizikó faktorok

A tachycardiát kiváltó tényezők közé tartoznak az endokrinológiai problémák, a szív- és érrendszeri és a légzőrendszer betegségei. Szívritmuszavart tapasztalhatnak endometriózisban vagy tőgygyulladásban szenvedő terhes és szoptató nők.

Vannak arra hajlamos fajták, amelyek érzékenyebbek a betegségekre, mint más kutyák. A nagy fajták közé tartozik a német dog, az alabai, a bernáthegy, az újfundlandi.

A kistestű kutyák gyakran szenvednek fokozott idegi ingerlékenységtől, ami a szívbetegségek oka. Ezek pekingi, chihuahuák, yorkshire terrierek és mások.

A szolgálati és vadászkutyák fogékonyak a tachycardiára, akiknek élete nagy fizikai megterheléssel jár, és tele van stresszel.

A passzív életmódot folytató kutyák a legkisebb megerőltetésre is szívritmuszavarokat tapasztalhatnak, mivel teljesen hozzászoktak.

A betegség tünetei

A sinus tachycardiát a tünetek fokozatos növekedése és egyidejű csökkenése jellemzi. Előfordulhat, hogy a kutya nem érez jelentős közérzetromlást, mert a szív általában fenntartja a megfelelő szinuszritmust a roham alatt.

A paroxizmális tachycardia viszont hirtelen kezdődik és ér véget. A támadás időtartama egy órától több napig terjedhet.

A tachycardia első tünetei kutyáknál: szapora szívverés, nehézség vagy fájdalom a szív területén. A betegség súlyos foka a belső szervek, köztük az agy elégtelen vérellátásával jár. Kis fizikai megterhelés mellett az oxigén éhezés tünetei figyelhetők meg: szédülés, eszméletvesztés, levegőhiány érzése. Neurológiai tünetek (görcsök és görcsök), valamint az alapbetegség természetére utaló tünetek csatlakozhatnak.

Diagnosztika

A diagnosztika külső vizsgálattal kezdődik. A femoralis artérián az állatorvos figyeli a pulzust. A normát meghaladó ütemek percenkénti száma tachycardia jelenlétét jelzi. A következő diagnosztikai intézkedések segítenek meghatározni, hogy melyik betegségről van szó:

• a vér és a vizelet általános elemzése;
• elektrokardiogram;
• az erek állapotának ultrahangvizsgálata;
• A szív és a pajzsmirigy állapotának röntgenfelvétele.

A betegség kezelése

A tachycardia kezelése a kutyákban előfordulását okozó közvetlen tényezők kiküszöbölésére irányul. Ezenkívül az elsődleges betegség terápiáját végzik, amelynek tünete.

A fiziológiás tachycardiát nem kell kezelni. Az irritáló tényezők hatásának megszűnése után (fizikai pihenés következik, a stressz hatása megszűnik, a magas környezeti hőmérséklet megszűnik), a pulzusszám normalizálódik.

Patológiás tachycardia esetén a következő módszerek alkalmazhatók:

• nyugtatókat írnak fel (Corvalol, Valocordin, Kálium-bromid);
• a fertőzési gócok megszűnnek;
• béta-blokkolókat és káliumkészítményeket írnak fel (a betegség intrakardiális formájával);
• antiaritmiás gyógyszereket (propafenont) írnak fel.
• tirosztatikus gyógyszereket írnak fel (tireotoxikózis esetén).

A kezelés során be kell tartani az állatorvos ajánlásait: óvni kell az állatot a fertőzésektől, ne tegye ki túlzott fizikai megterhelésnek, ha szükséges, egyensúlyozza ki az étrendjét. Ha a kezelést helyesen választják ki, a betegség prognózisa kedvezőnek ígérkezik.

A szívritmuszavarok és szívritmuszavarok megelőzésének fő intézkedése a hozzáértő ellátás és a kardiogrammal ellátott állatorvos időszakos szakmai vizsgálata. Ez különösen igaz a kutyákra, amelyek fajtái a leginkább hajlamosak a patológia kialakulására.