Magyar kuvasz

Kuvasz vagy magyar kuvasz (eng. Kuvasz) Magyarországon őshonos nagytestű kutyafajta. Ha korábban őrző- és terelőkutyaként szolgáltak, ma már társkutyák.

Absztraktok

• A magyar kuvasznak magabiztos, tapasztalt gazdi kell, akit tisztelni fog.

• Bőségesen hullanak, különösen tavasszal és ősszel. Minél többet keféljük, annál tisztább lesz otthon.

• Más nagytestű kutyákhoz hasonlóan ízületi betegségekben is szenvedhet. Lehetőleg ne fárassza túl a kölyköket, korlátozza tevékenységüket, mert mozgásszervi rendszerük még csak formálódik, és a túlzott terhelés deformálja.

• Nem szeretik az idegeneket, gyanakodnak rájuk. Az engedelmességi tanfolyam elengedhetetlen.

• Független és akaratos kutya, a kuvasz ennek ellenére nagyon kötődik a családhoz.

• Ha láncra teszik, a kutya agresszívvé vagy depresszióssá válhat. Szabadságra és futásra születtek. A legjobb tartási hely egy magánház nagy udvara.
• A kuvasi okos, és a többi terelőkutyához hasonlóan függetlenek. A képzés sok időt, erőfeszítést és türelmet igényel.

• Szeretik a gyerekeket, de méretük miatt nem ajánlott kisgyermekes családokban tartani őket. Ezenkívül szocializációra van szükség, hogy a kutya normálisan érzékelje a zajos gyermekjátékokat.

A fajta története

A fajta történetének nagy része ismeretlen, mivel olyan régi, hogy akkor még nem léteztek írott források. Már a név eredete is sok vitát vált ki. Egyesek azt mondják, hogy a török ​​kawasz szóból ered, jelentése "fegyveres őr", mások szerint a magyar ku assa - "kutya lóval" szóból.

Megint mások, hogy ez csak egy elavult magyar megnevezés a kutyára. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a kuvaszok attól a pillanattól kezdve éltek Magyarország területén, hogy a magyarok megérkeztek, elhagyva hazájukat.

Kétségtelen, hogy a fajta Magyarországon nyerte el modern vonásait. Úgy tartják, hogy a magyarok Apárd király uralkodása idején, 895-ben kerültek oda. A 9. századi régészeti leletek között szerepelnek az akkori kutyacsontok is.

Ezek a csontok szinte megegyeznek a mai kuvaszokkal. Maguk a magyarok hazája azonban máig ismeretlen, eredetükről legalább két elmélet létezik. Egytől egyig irakiak, szóval kuwas ill akbash rokonai.

A magyar kuvaszok terelőkutyaként szolgáltak, de feladatuk az volt, hogy megvédjék az állományt a ragadozóktól, elsősorban a farkasoktól.

Ennek megfelelően a fajta jellemző vonásai: territorialitás, intelligencia, félelem nélküliség. A magyarok a nagytestű kutyákat kedvelték, farkasnál nagyobbnak kellett lenniük ahhoz, hogy megnyerjék a küzdelmet. A fehér szőrük pedig megkönnyítette a kutya és a ragadozó megkülönböztetését, és szürkületkor észrevételét.

A XII. században Magyarország területére érkeztek a kunok vagy, ahogyan jobban ismerjük, a besenyők törzsei. Az előretörő mongol hordák kiűzték őket sztyeppékről, és magukkal hozták fajtáikat - golyókat és Komondora.

Idővel a komondor az alföldi pásztorkutyává, a hegyvidéki vidékek kuvaszává és a nemesség őrkutyájává vált. Idővel, amikor ismerte őket, annyira értékelték őket, hogy megtiltotta a közembereknek, hogy megtartsák őket. A kuvaszov népszerűségének csúcsa I. Corvin Mátyás király uralkodásának időszakára, 1458-tól 1490-ig esik. Ez idő alatt a bérgyilkosságok olyan népszerűek voltak, hogy a király nem is bízott testőreiben.

De teljesen megbízott a kuvaszokban, és legalább két kutya folyamatosan vele volt. Elkísérték aludni, és az ajtó előtt aludtak, vigyázva rá. Ezenkívül a kuvasszok őrizték ingatlanát, csordáját, és rendszeresen részt vettek a farkasok és medvék vadászatában.

A királyi kennel kennelje a középkori Európa egyik legnagyobb és legelismertebb kennelje volt. Erőfeszítései révén a fajta minősége új szintre emelkedett, és gyakorlatilag változatlan formában jutott el hozzánk. A király kölyköket adott más nemeseknek, köztük külföldieknek is. Az egyik ilyen nemes Vlad, a Impaler, ismertebb nevén Drakula volt.

Aztán Magyarország nagy részét elfoglalta az oszmán kikötő, végül pedig visszafoglalták az osztrákok. Ennek eredményeként megjelent az Osztrák-Magyar Birodalom, amely elfoglalta Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és más országok egy részét.

1883-ban Ferdinand Esterházy, a fajta nagy rajongója először lépett fel vele egy kutyakiállításon. Két kuvasszt hozott Bécsbe, Ausztria-Magyarország fővárosába. Két évvel később megszületett az első magyar kuvaszstandard.

Hazájában a fajta növekvő népszerűsége ellenére nem terjedt el más gyakori birodalmakban.

Az első világháború magának a birodalomnak vetett véget, magyarok milliói váltak más országok lakóivá. A bevándorlók 1920-ban hoztak kutyákat az Egyesült Államokba, az American Kennel Club (AKC) pedig 1931-ben ismerte el a fajtát.

A második világháború majdnem elpusztította a fajtát. A harcok és az éhínség sok kutyát ölt meg, néhányat német katonák fogtak el, akik hazaküldték a kölyköket.

Gyakran az első adandó alkalommal megöltek felnőtt kutyákat, miközben hevesen védték családjukat. A dokumentumok szerint a megsemmisítés elérte a népirtás mértékét.

A felszabadulás után Magyarország a vasfüggöny mögé került, és a kuvaszok gyakorlatilag eltűntek hazájukban.

A gyártulajdonosok őrnek akarták használni őket, de nem volt könnyű megtalálni a kutyákat. Összefogással országszerte végeztek kutatást, de több személyt is sikerült találniuk.

Bár a pontos szám továbbra sem tisztázott, úgy vélik, hogy nem volt több 30-nál és nem kevesebb, mint 12. Ebben a számban azok a kutyák is szerepeltek, amelyeket Németországban vásároltak.

A gazdaság romokban hevert, és cigarettára, élelmiszerre, benzinre lehetett cserélni. A nehézséget az is jelentette, hogy Magyarországot szovjet csapatok szállták meg, a kuvasz pedig az ország szimbóluma, a függetlenség és az önrendelkezés elemei. Ezeknek a tenyésztőknek azonban sikerült lassan, de biztosan helyreállítani a fajtát.

A haladás azért is csekély, mert a szegénység nem tette lehetővé ekkora kutyák tartását, nem volt sem hely, sem élelem.

Az ország fokozatosan talpra állt, és 1965-ben az Egyesült Kennel Club (UKC) elismerte a fajtát. A Kuvasz Club of America (KCA) 1966-ban jött létre. Növekvő népszerűsége ellenére a fajta még mindig ritka.

Úgy tartják, hogy Magyarországon a lélekszám megközelíti a második világháború előtti népességet, más országokban viszont jóval kisebb. A magyar kuvasz 2010-ben a 167 lehetséges fajta közül a 144. helyen állt az AKC-nál nyilvántartott kutyák számában.

Más ősi fajtákhoz hasonlóan alkalmazkodott a modern élethez, és ma már ritkán szolgál terelőkutyaként. Ma már társkutyák, őrök és vagyonvédők.

Leírás

A kuvasz egy nagyon nagy fajta, a hímek marmagassága eléri a 70-76 cm-t és súlya 45-52 kg. A szukák kisebbek, marmagasságuk 65-70 cm, súlyuk 32-41 kg. Bár a nagyobb példányok nem ritkák, a kuvasz általában nem néz ki olyan ügyetlennek, mint a többi nagytestű fajtának, és sokkal mozgékonyabb.

A kuvasz fang közelebb áll a retrieverekhez, mint a masztiff csoportba tartozó őrzőkutyákhoz. Egy kutya díszeként tartják számon, és különös figyelmet szentelnek neki a kiállításon. A fang hosszú, széles, fekete orral.

Ék alakú fejen található. Egyes kutyáknál az arcbőr hosszú lehet, de ráncok nem képződhetnek. A szem mandula alakú, sötétbarna, minél sötétebb, annál jobb. V-alakú fülek enyhén lekerekített végekkel.

Dupla gyapjú, puha aljszőrzet, merev felső ing. Egyes kutyáknál egyenes, másoknál hullámos lehet.

Az arcon, a füleken, a mancsokon és a mellső mancsokon a szőr rövidebb. A test többi részén közepes hosszúságú, a hátsó lábakon bugyit formáz, a farokon kissé hosszabb, a mellkason és a nyakon pedig észrevehető sörény található.

A tényleges szőrhossz egész évben változik, mivel a legtöbb kutya nyáron lehull, majd ősszel újra nő.

A kuvasznak csak egy színűnek kell lennie - fehérnek. A kabáton vagy az árnyékolón lévő nyomok nem megengedettek. Néhány kutya elefántcsont lehet, de nem kívánatos. A szőrzet alatti bőr színe enyhén szürke vagy fekete legyen. Ez egy működő fajta, és ennek megfelelően kell kinéznie. A test izmos és karcsú, a farok hosszú és általában alacsonyan hordott. Ha a kutya izgatott, akkor emelje fel a test szintjére.

karakter

A magyar kuvasz több száz, ha nem ezer éve őrző kutya. A karaktere pedig tökéletes erre a szolgálatra. Hihetetlenül hűségesek családjukhoz, különösen gyermekeikhez. A szerelem azonban csak a sajátjukra terjed ki, az idegenek számára elszakadtak.

Igaz, minden titkolózással végződik, ritkán mutatnak közvetlen agressziót. A kuvasi megérti, hogy ki a meghívott vendég a területükön, és elviselik, nagyon lassan hozzászoknak az új emberekhez.

A megfelelő szocializáció és képzés kritikus fontosságú egy fajta nevelése során, különben az ösztönök barátságtalanná teszik őket. Ráadásul dominánsak lehetnek, még a családtagjaikkal is. Rendszeresen kell őket a helyükre tenni, különben szemtelenné válnak. Először is védő, és mindentől, amit a kutya fenyegetésnek tart.

Ez azt jelenti, hogy távol kell tartani őket a hangos és aktív gyermekjátékoktól. A kutya a gyermeket fenyegetésként fogja fel, és ennek megfelelően viselkedik. Az a tény, hogy nagyszerűen viselkednek a gyermekeivel, nem jelenti azt, hogy ez az idegenekkel is így lesz.

Ha kuvasz kutyákkal nőtt fel a házban, akkor a falka tagjainak tekinti őket. Az idegenekkel szemben azonban nagyon területi és agresszív lesz. Sőt, még ha barátok is, a dominancia miatt a kuvasza megfélemlít egy másik kutyát, nemhogy valaki másét... Tehát a képzés fontos, csakúgy, mint a szocializáció.

A kuvasz még a legmasszívabb kutyákat is képes súlyosan megsebesíteni és megölni, nagyon óvatosnak kell lenni, amikor találkozik velük.

Pásztorkutyaként a kuvasz kijön más állatokkal, leggyakrabban az ő védelme alatt állnak. A macskák számára azonban túlságosan fennhéjázóak lehetnek. Más emberek kutyáihoz hasonlóan nem jönnek ki jól mások állataival, különösen, ha azok megszállták a területét.

Annak ellenére, hogy először megpróbálják megijeszteni az idegent, habozás nélkül alkalmazhatnak erőszakot. Képesek megölni egy farkast... a macskáknak, sündisznóknak, rókáknak semmi esélyük. Ne feledje, hogy a macskája mellett alhatnak, és üldözhetik a szomszédot.

Ezt a fajtát nehéz képezni. Emberi segítség nélkül dolgoznak, néha hetekig. Ennek megfelelően ők maguk elemzik a helyzetet és hoznak döntéseket, ami gondolkodási függetlenséget és dominanciát jelent.

Annak ellenére, hogy szeretik a családot, ritkán engedelmeskednek a parancsoknak. Kuvasz elfogad valakit, aki bizonyítja felsőbbrendűségét, és magasabbra helyezi magát a hierarchiában, de ezt a tiszteletet még ki kell érdemelni.

Ennek ellenére okosak, és a képzést a lehető legkorábban el kell kezdeni. Feltétlenül szükséges a pozitív rögzítési módszer alkalmazása. Kiabálás, ütés vagy bármilyen büntetés ritkán vezet sikerhez, inkább gonosz és agresszív kutyához.

Ne feledje, a kuvaszt azért tenyésztik, hogy beavatkozzon helyzetekbe és megoldja azokat. Ha nem te irányítod, ő maga dönt.

Nem a legenergiásabb fajta, és általában nyugodtak otthon. Ez azonban nem egy kanapékrumpli, és rendszeres terhelésre van szükségük. Nélküle unatkozik, és a destruktív viselkedés nem fogja várakozni. Még a kuvasz kölykök is képesek teljesen tönkretenni a belső teret.

Az egyik probléma, amellyel a potenciális tulajdonos szembesülhet, az ugatás. Őrzőkutyaként folyamatosan figyelmeztetik gazdáikat az esetleges veszélyekre. Még ma is kiváló őrző-védő kutyák, hangos és visszhangos ugatással. Ha a városban tartják, éjszakára be kell zárni a házban. Ellenkező esetben bármelyik autóra, személyre, hangra ugatnak, és ez valószínűleg nem fog tetszeni a szomszédoknak.

Gondoskodás

A kuvasz kemény gyapjú, körülbelül 15 cm hosszú, és nem igényel különösebb gondozást. Elég hetente egyszer fésülködni, lehetőleg két-három napon belül. Tavasszal és ősszel nagy mennyiségű szőrt hullatnak és hullatnak.

Ilyenkor naponta meg kell mosni a kutyát. A kuvasznak ne legyen kutyás szaga, megjelenése betegséget vagy rossz táplálkozást jelent.

Egészség

Az egyik legegészségesebb nagytestű fajta. A várható élettartam akár 12 vagy 14 év. Több száz éve kizárólag munkakutyának tenyésztik őket.

Bármilyen genetikai változás a kutya halálához vezetett, vagy leölték. Hajlamosak a diszpláziára, mint minden nagytestű fajtának, de nincsenek specifikus genetikai betegségek.