Hogyan lágyítsd az akvárium vizét

Hogyan lágyítsd az akvárium vizét

Az élőhely befolyásolja a vízimadarak egészségét és jólétét. A halházban fontos a halak életéhez optimális feltételek megteremtése. És a fő követelmény a szükséges vízparaméterek fenntartása. A csapvíz gyakran nagyon kemény. Ezért tudnia kell, hogyan csökkentheti a mértékét. Erre leggyakrabban télen van szükség, vagy amikor olyan anyagok kerülnek a vízbe, amelyek ezt a paramétert növelik.

Optimális merevség

Ezzel a vízparaméterrel a halasház lakói kényelmesen és egészségesen érzik magukat. Aktívan szaporodnak és növekednek. A halház optimális merevsége eltér a folyóktól, tavaktól, patakoktól. Ennek pedig a folyamatos dagályváltás az oka. De mégis, a természetes tározókban a halak sokkal kényelmesebbek, mint a csapvízben, mivel nincsenek vegyszerek, például vas, klór.

Ha akváriumi növényekről beszélünk, akkor a vízi környezet karbonátos keménysége fontos számukra. dKH-ban mérik. A növényeknek olyan feltételekre van szükségük, amelyek biztosítják a halak táplálékösszetevőinek felszívódását. Ilyen feltételeket a savasság (pH) teremt, amely közvetlenül függ a karbonát keménységétől. Valójában a karbonátok garantálják a víz stabil savasságának megőrzését. Minél nagyobb a folyadék karbonát keménysége, annál nagyobb a lúgossága.

Az akváriumban az optimális vízkeménység 4-6 dKH fok. Ezen a szinten a savassági index 6,8-7,2 pH. Ilyen körülmények között a halasház növényei és élő lakói nagyon jól érzik magukat. A dKH növekedése a lúgosság növekedését is jelenti. Ez viszont a vízi birodalom egyensúlyának felbomlásához, a növények táplálkozásának megzavarásához, és néha a halak ammóniamérgezéséhez vezet.

A karbonátkeménységet 4 dKH alá csökkenteni tilos, mivel a növényzet leghatékonyabb szén-dioxid-felvétele éppen a fenti keménységi index mellett történik. A 4 dKH szint alatt a vízegyensúly felborulásának jelei kezdődnek.

Hogyan lehet lágyítani a víz keménységét

Mindenekelőtt az akvárium tulajdonosának meg kell mérnie a vízi környezet paramétereit. És ha nagyon kemény, lágyítani kell, akkor az ilyen manipulációt fokozatosan kell végrehajtani, mert a halasház lakói érzékenyek a vízparaméterek hirtelen változásaira.

Az akvaristák manapság leggyakrabban a vízlágyítás legegyszerűbb és legolcsóbb módját használják - a forrást. Ennek eredményeként a kalcium és magnézium sók kicsapódnak, a karbonát keménysége csökken. Miután a csapvíz felforr, lehűl és leülepszik, a halházba öntik, a tartály 1/3-át kicserélik.

A desztillátum a lágy víz forrása. A desztillált víz keménysége 1 dKH, ezért kényelmes nagyon kemény vizet keverni egy ilyen folyadékkal. De ezt óvatosan kell megtenni, hogy ne idézzen elő nyomelemek hiányát.

Egyes akvaristák aktívan használnak egy másik lehetőséget, hogy a vízi környezet szintjét az optimális paraméterekre állítsák. A lefagyásról van szó. Egy edénybe vizet öntünk, fagyasztóba merítjük, majd ha félig megdermedt, kivesszük. A vizet kiöntik, a jég felolvad és 3 dKH keménységű vízzé válik. A halház részleges megváltoztatására használják. Az olvadt havat vagy az esővizet ugyanígy használják fel. Karbonátos keménységük 2-3 dKH. De ez a módszer csak akkor használható, ha az akvárium tulajdonosa nem egy nagyvárosban él, és nem szedi le a havat az utcáról az autópálya közelében, a nagyvállalatok lokalizációs zónájában. Az ilyen megolvadt víz cseréje súlyos kellemetlenséggel fenyegeti a halat. Ezenkívül a nagyvárosokban a savas csapadék és a víz savassá teszi - csökkenti az akvárium savasságát.

Egy másik lehetőség az akváriumvíz lágyítására az elektrolízis. Lényege, hogy a 220 W-os hálózatra csatlakoztatott elektródákat egy edénybe engedik le vízzel. 10 percen belül ionok halmozódnak fel rajtuk, és a folyadék paramétereit 0 dKH-ra hozzák, ezért "halottnak" nevezik. Az ilyen vizet az akváriumba öntik kis adagokban történő változtatás céljából.

Egy drága, kényelmes, de nem minden elérhető módszer a keménység optimalizálására a fordított ozmózis szűrők. Lehetővé teszik 0-1 dKH paraméterű víz fogadását.