Hogyan alszanak a cápák

Mielőtt kitalálná, hogyan alszanak a cápák, ki kell derítenie, hogy ezek a tengeri szörnyek (amelyeket 450 faj képvisel) elvileg ismerik-e az alvás fogalmát.

Alszanak a cápák vagy nem?

A megfelelő (emberszerű) alvás nem jellemző a cápákra. Úgy gondolják, hogy minden cápa legfeljebb 60 perc pihenést enged magának, ellenkező esetben fulladás fenyegeti. Amikor úszik, a víz kering körülötte, és mossa a kopoltyúit, ezzel támogatja a légzési funkciókat.

Ez érdekes! A teljes sebességgel történő elalvás tele van a légzés leállásával vagy a fenékre zuhanással, amit halál követ: nagy mélységben az alvó hal egyszerűen ellapul a nyomástól.

Ezeknek az ősi porcos halaknak (amelyek több mint 450 millió éve élnek a Földön) alvása inkább egy kényszerű és rövid élettani szünetnek tudható be, amely inkább egy felületes szunyókálásra emlékeztet.

Úszni lélegezni

A természet megfosztotta a cápákat úszóhólyagjuktól (ami minden csontos halnál van), és negatív felhajtóerejüket porcos csontvázzal, nagy májjal és uszonyokkal kompenzálja. A legtöbb cápa nem hagyja abba a mozgást, mivel a megállás azonnali merüléshez vezet.

Másoknál előnyösebb helyzetben vannak a homokcápák, amelyek megtanulták lenyelni a levegőt és speciális gyomorzsebben tartani. A feltalált hidrosztatikus szerv (úszóhólyagcsere) nem csak a homokcápa felhajtóképességéért felelős, hanem nagyban megkönnyíti az életét, beleértve a rövid pihenőket is.

Lélegezz, hogy élj

A cápáknak, mint minden halnak, oxigénre van szükségük, amelyet a kopoltyújukon áthaladó vízből kapnak.

A cápa légzőszervei - kopoltyúzsákok, amelyek a belső nyílásokból a garatba lépnek, a külsők pedig a test felszínére (a fej oldalain). A biológusok különböző fajoknál 5-7 pár kopoltyúrést számolnak meg, amelyek a mellúszók előtt helyezkednek el. Légzéskor a vér és a víz ellenáramban mozog.

Ez érdekes! Csontos halaknál a víz mossa a kopoltyúkat a kopoltyúfedők mozgása miatt, amelyek a cápáknál hiányoznak. Ezért a porcos halak az oldalsó kopoltyúréseken vezetik a vizet: bejut a szájba, és a réseken keresztül kifolyik.

Annak érdekében, hogy a légzés ne álljon le, a cápának folyamatosan, nyitott szájjal kell mozognia. Most már világos, hogy a kis medencébe helyezett cápák miért tapsolnak szétnyitott szájjal: nincs mozgásuk, és ezért oxigénhiány.

Hogyan alszanak és pihennek a cápák

Egyes ichtiológusok biztosak abban, hogy bizonyos cápafajok képesek aludni vagy pihenni, leállítva állandó mozgásszervi tevékenységüket.

Köztudott, hogy képesek mozdulatlanul feküdni a fenéken:

• fehércsúcsos zátony;
• leopárdcápák;
• wobbegongok;
• tengeri angyalok;
• bajuszos dajkacápák.

Ezek a bentikus fajok megtanulták pumpálni a vizet a kopoltyúkon keresztül a száj kinyitásával/zárásával, valamint a kopoltyúizmok és a garat szinkron munkájával. A szem mögötti lyukak (spricc) szintén elősegítik a víz jobb keringését.

A biológusok azt sugallják, hogy a nyílt tengeri cápák (amelyek nagyobb mélységben élnek) kénytelenek folyamatosan mozogni a kopoltyúizmok gyengesége miatt, amelyek nem tudnak megbirkózni a kopoltyúkon keresztüli víz pumpálásával.

Ez érdekes! A tudósok azt feltételezték, hogy a nyílt tengeri cápák (pl delfinek) rövid ideig tartó álomba merül, felváltva kikapcsolja a bal és a jobb agyféltekét.

Vannak más változatok is, amelyek leírják a cápa alvás mechanizmusát. Úgy tartják, hogy egyes fajok szinte a partig úsznak, a kövek közé rögzítve a testet: míg a légzéshez szükséges vízáramlást a tengeri szörf hozza létre.

Az ichtiológusok szerint a cápák aludhatnak a fenéken, ha olyan félreeső helyet találnak, ahol a vízi környezetben érezhető ingadozások (nagy léptékű vagy árapály-áramok miatt). Ilyen hibernálással az oxigénfogyasztás szinte nullára csökken.

Az elalvás sajátosságait a bajuszos kutyacápáknál is megtalálták, amelyek a neurofiziológusok kutatási tárgyaivá váltak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy kísérleti alanyaik képesek aludni ... mozgás közben, mivel a testet mozgásba hozó idegközpont a gerincvelőben található. Ez azt jelenti, hogy a cápa képes úszni egy álomban, miután korábban lekapcsolta az agyat.

Nyaralás a Karib-térségben

Egy sor cápaészlelést végeztek a Mexikói-öblöt és a Karib-tengert elválasztó Yucatán-félsziget közelében. A félsziget közelében van egy víz alatti barlang, ahol a kutatók mélyen alvó zátonycápákat találtak (első pillantásra). A fehércápákkal ellentétben aktív úszóknak számítanak, fáradhatatlanul száguldoznak a vízoszlopban.

Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a halak percenként 20-28 lélegzetet vettek, a kopoltyúizmokat és a szájat használva. A tudósok ezt a módszert átfolyós vagy passzív szellőztetésnek nevezik: a kopoltyúkat a fenékről feltörő friss források vize mosta.

Az ichtiológusok biztosak abban, hogy a cápák több napot töltenek a barlangokban, gyengített árammal, lefekszenek a fenékre, és egyfajta torporba esnek, amelyben minden élettani funkció jelentősen lelassul.

Ez érdekes! Azt is megállapították, hogy a barlangvízben (az üde forrásoknak köszönhetően) több oxigén és kevesebb só volt. A biológusok azt sugallták, hogy a megváltozott víz gátló szerként hatott a cápákra.

A tudósok szemszögéből a barlang többi része nem egészen álomra emlékeztetett: a cápák szeme követte a búvárok mozgását. Kicsit később azt is megjegyezték, hogy a zátonycápákon kívül más fajok is pihennek a barlangokban, köztük a dajkacápa, a homokcápa, a karibi, a kék- és a bikacápa.

Videó arról, hogyan alszanak a cápák