Hogyan szaporodnak a rákok: párzás és ívás

A rákokat érdekes és rendkívüli lényeknek tartják. Az emberek különféle okokból próbálják otthon tenyészteni őket. Egyesek - hogy változatossá tegyék a hazai állatvilágot szokatlan háziállatokkal, mások - étlapjuk díszítésére, hiszen húsuk egészséges csemege. A rákok a tavasz beköszöntével szaporodni kezdenek. Otthoni tenyésztésük nem sok erőfeszítést igényel, és nem igényel nagy pénzügyi befektetéseket, de sok időt vesz igénybe.

Szaporodó utódok

A termékenység a különböző nemű egyedek számától függ. A hímeknél és a nőstényeknél van néhány különbség, amely szerint az optimális arányt különösebb nehézség nélkül meg lehet tartani.

A hímek nagyobbak, mint az azonos korosztályba tartozó nőstények. A nemi szervek nyílásainak elhelyezkedésében is különböznek: a nőstényeknél a harmadik mancspárban, az ellenkező nem képviselőinél pedig az ötödik pár közelében találhatók. A farkon közvetlenül a folyami tatu lábai mögött találhatók a hasi lábak. A hímeknél az első két pár jól fejlett, míg a nőstényeknél csak puha függelék, vagy egyáltalán nem.

Párzáskor a rák megragadja a nőstényt a lábával, és erősen a belső oldalához szorítja. A spermiumot a nősténybe transzfundálják, és a peték megtermékenyülnek. Párzáskor a nőstény aktívan küzd a hím elfogása ellen. A megtermékenyítés után az aktív ellenállás miatt veszít erejéből. Kopott, elbújik egy lyukban, napközben ennivalót keresve mászik onnan.

A hím éppen ellenkezőleg, aktív marad, és több nőstényt is képes megtermékenyíteni. Többszöri párzás után lesoványodott és éhes. Előfordul, hogy az utolsó közösülés után megeheti választottját.

Az ilyen következmények elkerülése érdekében szabályozni kell a háziállatok számát a tározóban - ennek meg kell felelnie 1: 3 aránynak.

Lárvák növekedése

Érdekes nézni, hogyan születnek a rákok. A megtermékenyített nőstény 18-20 nap elteltével tojásokat kezd lerakni, amelyek a farkon lévő kocsányokhoz tapadnak, és ott maradnak a lárvák megjelenéséig. Ez az időszak a legnehezebb a nőstények számára. Folyamatosan oxigénnel telített vizet hajt, gyorsan kiengedi és begörbíti a farkát, hogy kiöblítse a tojásait.

Ha a nőstény hosszú ideig a lyukban van, a víz ott megreked, ami a tojások pusztulásához vezethet. Kisebb rovarok is károsíthatják őket, például vízi skorpió, sima bogarak.

Még akkor is, ha a kaviárt a penésztől, szennyeződésektől és algáktól folyamatosan mossuk, néhány tojás leválik, a fenékre esik és eltűnik. Az összes utódból körülbelül hatvan lárva születik, amelyek hossza 1,5 mm.

Először is, a nőstény számára elérhető helyen maradnak. Két héttel később úszni kezdenek a közelében, és bármilyen veszély esetén azonnal a farka alá bújnak. Miután egy kis erőre kaptak, a babák elhagyják a nőstényt, és önálló életet kezdenek.

A lárvák lassan nőnek. Három hónapos korukban 3 cm hosszúak, és a megjelenés kezd megfelelni a felnőtteknek. Egy év elteltével hosszuk 4 cm, két év múlva 6 cm-re nőnek.

A tojásból való kijutáshoz a rák a lábával és a hasával feltöri a héjat, és a cérnán lóg. Három nappal később a cérna elszakad, és a lárva éles karmokkal megragadja a tojás vagy az alga héját. Tehát a rákfélék kis képviselője 3-4 napig élhet, és ebben az időben a sárgájával táplálkozik, amely a hátán, a pajzs alatt található tojássárgája tasakban van.

https://youtube.com / watch?v = 6bzLZQsYeas

A babák első vedlése

Négy nappal a születés után a lárvának puha héja van. A hatodik napon kezdődik életében az első vedlés: eltűnik a sárgája, a héj megkeményedik, a lárva megeszi a tojáshéjat. Egy hét elteltével a baba nagyon aktívvá válik, és úszni kezd a nőstény közelében. Két hetes korában örökre elhagyhatja, és önálló életet folytathat.

A vedlési időszak nagyon veszélyes a rákok számára. Nem csak a héj hullik le, hanem a kopoltyúk, a szemek, a nyelőcső és a fogak burkolata is, amellyel táplálkoznak. Csak a gyomorban található gasztrolitok maradnak szilárdak, és felhalmozzák a kalciumot, amely szükséges a szilárd testrészek kialakulásához. A kihulló rák védtelenné válik, ezért szinte az egész időszakon át igyekszik nem kimászni a lyukból, hogy ne váljon könnyű prédává a ragadozóknak vagy a kannibál rokonoknak.

Tenyésztő üzlet

Az ízeltlábúakat nem csak természetes tározókban tenyésztik. Az akvárium a rákok szaporodásának egyik módja.

Otthon ezeket a fajokat főként tenyésztik:

1. Kék kubai. A faj népszerű gyors növekedése és mindenevő természete miatt. Ezek a rákok + 26 ° C-nál nem magasabb hőmérsékleten párosodnak.
2. Ausztrál rák húsos fajnak tartják, amelyet jól tenyésztenek az akváriumokban.
3. A márványrák a hermafroditák közé tartozik. Termesztése nagy tereket és állandó vízhőmérsékletet igényel.

A tenyésztésre szánt egyedeket szupermarketekben lehet megvásárolni, vagy saját kezűleg fogni. A legjobb megoldás a lárvák vásárlása. Akvárium térfogata legalább 250 literre van szüksége. Az aljára a természetes környezetet imitálva köveket, uszadékfát, homokot raknak.

3 kifejlett egyed kerül az akváriumba párzás és fiatal hajtások gyűjtése céljából. Sűrűségük a tartályban, hogy szaporodni tudjanak, nem haladhatja meg a 350 darabot négyzetméterenként.

Gondozás és etetés

A rákok akváriumi tenyésztése sokáig tart. Akváriumban nőtt, nincs szükségük hibernálásra, és sokkal gyorsabban híznak.

Ízeltlábúak tenyésztésekor akváriumban az ilyen feltételeket be kell tartani:

• állandó hőmérséklet;
• tiszta, oxigénnel ellátott víz;
• kiegyensúlyozott takarmány;
• kötelező vitaminpótlás.

A rák növényevő, de természetes körülmények között a dög is szerepel az étrendjében. Ha kevés az élelem, felfalják rokonaikat.

Fogságban az ízeltlábúakat főtt gabonával és burgonyával, nyers hússal, reszelt sárgarépával, hallal, férgek lárváival, rovarokkal, csigákkal és speciális takarmányokkal etetik. Természetes körülmények között étrendjükben zöldek, giliszták, csigák, apró halak szerepelnek. Az ízeltlábúak karmaikkal ragadják meg a zsákmányt, darabokat tépnek le róla és megeszik.