Atlanti rozmár

A rozmár (Odobenus rosmarus) tengeri emlős, a rozmárfélék családjába (Odobenidae) és a Pinnipedia csoportjába tartozó egyetlen fennmaradt faj. A kifejlett rozmárok könnyen felismerhetők nagy és kiemelkedő agyarukról, és méretét tekintve az úszólábúak között az ilyen állat csak az elefántfókák mögött áll.

Az atlanti rozmár leírása

A nagy tengeri állatoknak nagyon vastag bőrük van. A rozmárok felső szemfogai rendkívül fejlettek, megnyúltak és lefelé haladnak. A meglehetősen széles szájkosarat vastag és kemény, számos, lapított bajuszsörte (vibrissae) foglalja le. Az ilyen bajuszok száma a felső ajakon gyakran 300-700 darab. A külső fülek teljesen hiányoznak, a szemek kicsik.

Kinézet

A rozmár szemfogainak hossza néha eléri a fél métert. Az ilyen agyaroknak gyakorlati céljuk van, könnyen át tudnak vágni a jégen, lehetővé teszik a terület és törzstársai védelmét számos ellenségtől. Többek között agyaruk segítségével a rozmárok könnyedén behatolnak a nagyok testébe is Jegesmedvék. A kifejlett rozmár bőre nagyon ráncos és meglehetősen vastag, jellegzetes tizenöt centiméteres zsírréteggel. Az atlanti rozmár bőrét rövid és szorosan illeszkedő barna vagy sárgásbarna szőrök borítják, amelyek száma az életkorral észrevehetően csökken.

Ez érdekes! Az atlanti rozmár a Barents-tenger ökológiai régiójának egyedülálló faja, amely ide tartozik piros könyv Orosz Föderáció.

Az atlanti rozmár alfajának legrégebbi képviselői szinte teljesen csupasz és meglehetősen világos bőrűek. Az állat végtagjai nagyon jól alkalmazkodnak a szárazföldi mozgáshoz, talpuk bőrkeményedett, így a rozmár nem mászni, hanem járni képes. Úszólábú kezdetleges típus farka.

Életmód, viselkedés

Az atlanti rozmár alfaj képviselői előszeretettel egyesülnek különböző számú állományokban. A közösen élő úszólábúak igyekeznek aktívan segíteni egymásnak, és megóvják rokonaik leggyengébbjét és legfiatalabbját is a természetes ellenségek támadásától. Amikor egy ilyen csorda állatainak többsége egyszerűen csak pihen vagy alszik, mindenki biztonságát az úgynevezett őrző-őrök biztosítják. Ezek az őrök csak veszély közeledtével süketítik meg az egész területet hangos üvöltéssel.

Ez érdekes! A tudósok szerint számos megfigyelés során sikerült bizonyítani, hogy kiváló hallás mellett a nőstény két kilométeres távolságból is képes hallani a borjúja hívását.

A rozmárok látszólagos képtelenségét és lomhaságát kiváló hallás, kiváló szaglás, jól fejlett látás kompenzálja. Az úszólábúak képviselői remekül tudnak úszni és meglehetősen barátságosak, de ha szükséges, képesek megfulladni egy halászhajót.

Meddig élnek az atlanti rozmárok?

Az atlanti rozmár alfajának képviselői átlagosan legfeljebb 40-45 évig élnek, és néha még egy kicsit tovább is. Egy ilyen állat elég lassan nő fel. A rozmár csak nyolc évvel a születés után tekinthető teljesen kifejlettnek, ivarérettnek és szaporodásra késznek.

Szexuális dimorfizmus

A hím atlanti rozmár testhossza három-négy méter, átlagos súlya pedig körülbelül két tonna. A nőstény alfajok képviselői 2,5-2,6 méteresre nőnek, és a nőstény átlagos testtömege általában nem haladja meg az egy tonnát.

Élőhely, élőhelyek

Nem könnyű megbecsülni a lehető legpontosabban az atlanti rozmár alfaj képviselőinek számát, de valószínűleg jelenleg nem haladja meg a húszezer egyedet. Ez a ritka populáció az Északi-sarkvidékről Kanadáról, Svalbardról, Grönlandról, valamint az orosz sarkvidék nyugati régiójáról terjedt el.

A jelentős földrajzi elterjedtség és az összes mozgásra vonatkozó tudományos adatok alapján mindössze nyolc állatszubpopuláció jelenlétét lehetett feltételezni, amelyek közül öt a nyugati, három pedig a keleti részén található. Grönland. Néha egy ilyen szárnyas állat belép a Fehér-tenger vizébe.

Ez érdekes! Éves üzemmódban a rozmárok képesek nagy jéggel együtt vándorolni, ezért sodródó jégtáblákra költöznek, úsznak rajtuk a kívánt helyre, majd kijutnak a szárazföldre, ahol berendezik a barkácsolásukat.

Korábban az atlanti rozmár alfajának képviselői elfoglalták a déli irányban Cape Cod területéig terjedő határokat. Meglehetősen nagy számban találták meg a úszólábú állatot a Szent Lőrinc-öböl vizében. 2006 tavaszán az északnyugat-atlanti rozmár populációt a Kanada veszélyeztetett fajokról szóló törvénye értelmében vették fel.

Az atlanti rozmár étrendje

Az atlanti rozmár alfaj képviselőinek táplálkozási folyamata szinte állandó. Táplálékuk alapja a bentikus puhatestűek, amelyeket az úszólábúak nagyon könnyen elkaphatnak. A rozmárok hosszú és meglehetősen erős agyaraikkal felkavarják a tározó sáros fenekét, aminek eredményeként a víz több száz apró kagylóval töltődik meg.

A rozmár által összegyűjtött kagylókat belemarkolják a békákba, majd nagyon erőteljes mozdulatokkal dörzsölik. A megmaradt héjtöredékek a fenékre esnek, míg maguk a puhatestűek a víz felszínén lebegnek. Őket eszik nagyon aktívan a rozmárok. Különféle rákféléket és férgeket is felhasználnak étkezési célokra.

Ez érdekes! A rozmárok bőséges tápláléka szükséges a szervezet létfontosságú funkcióinak támogatásához, valamint a megfelelő mennyiségű bőr alatti zsír felhalmozódásához, ami fontos a hipotermia és az úszás elleni védelemben.

A halakat az úszólábúak nem értékelik, ezért az ilyen ételeket meglehetősen ritkán eszik, csak olyan időszakokban, amikor a táplálékkal kapcsolatos túlságosan súlyos problémák merülnek fel. Az atlanti rozmárok egyáltalán nem vetik meg a vastagbőrű óriásokat és a dögöt. A tudósok feljegyeztek olyan eseteket, amikor nagy úszólábúak megtámadták narválok és fóka.

Szaporodás és utódok

Az atlanti rozmár csak öt-hat éves korban éri el a teljes ivarérettséget, és az ilyen úszólábúakban az aktív párzási időszak áprilisban és májusban következik be.

Ebben az időszakban a korábban nagyon békés hajlamú hímek meglehetősen agresszívvé válnak, ezért gyakran harcolnak egymással a nőstényekért, nagy és jól fejlett agyarakat használva erre a célra. Természetesen az ivarérett nőstények csak a legerősebb és legaktívabb hímeket választják szexuális partnernek.

A rozmár átlagos vemhességi ideje legfeljebb 340-370 nap, utána már csak egy, de meglehetősen nagy kölyök születik. Rendkívül ritka esetekben ikrek születnek. Egy újszülött atlanti rozmár testhossza körülbelül egy méter, átlagos súlya 28-30 kg. A babák életük első napjaitól kezdve megtanulnak úszni. A rozmár az első évben kizárólag anyatejjel táplálkozik, és csak ezt követően sajátítja el a kifejlett rozmárra jellemző táplálékfelvételi képességet.

Abszolút minden rozmárnak nagyon fejlett anyai ösztöne van, így képesek önzetlenül megvédeni fiókáit, ha bármilyen veszély felmerül. A tudósok megfigyelései szerint a nőstény atlanti rozmár általában nagyon gyengéd és gondoskodó anyák. Körülbelül három éves korukig, amikor a fiatal rozmárok agyarakat-agyarat fejlesztenek, a fiatalok szinte folyamatosan a szülő mellett maradnak. Csak három éves koromban már kellően megnőttek a szemfogaim, az atlanti rozmár alfaj képviselői kezdik felnőtt életüket.

Természetes ellenségek

Az emberek jelentik a fő veszélyt számos állat számára, beleértve az atlanti rozmár alfaját is. Az orvvadászok és vadászok számára a nagy úszólábúak értékes agyarak, szalonna és tápláló hús forrásai. A kereskedelmi érték jelentős korlátozása, valamint az élőhely védőintézkedései ellenére az atlanti rozmár összlétszáma folyamatosan csökken, ezért az ilyen állatokat a teljes kihalás fenyegeti.

Ez érdekes! A természetben az emberek mellett a rozmár ellenségei a jegesmedvék és részben kardszárnyú delfin, és többek között az ilyen állatok nagyon szenvednek számos veszélyes belső és külső parazitától.

Meg kell jegyezni, hogy a mai napig csak néhány őslakos északi nép esetében tettek kivételt, köztük a csukcsokat és az eszkimókat. Számukra az úszólábúak vadászata természetes szükséglet, és korlátozott számban, meglehetősen ritka egyedeket is kifoghatnak. Az ilyen állatok húsa az északi népek étrendjének szerves részévé vált a régóta fennálló nemzeti sajátosságok miatt.

A faj populációja és állapota

Az igazságosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az állatok ezen alfaja teljes számának meglehetősen éles csökkenését nemcsak a halászat során történő aktív és masszív lövöldözés, hanem az olajipar gyors fejlődése is okozza. Ennek az iparágnak a vállalkozásai módot adnak arra, hogy erősen szennyezzék a Vörös Könyvben szereplő rozmárok természetes élőhelyét.

Sok szakember aggodalmát a rozmárállomány jelenlegi állapotával kapcsolatos észrevehető információhiány okozza. A Pechora-tenger vizein és néhány rooker helyén a mai napig csak az ilyen állatok hozzávetőleges száma ismert. A rozmárok egész éves mozgása és a különböző csoportok egymáshoz való viszonya sem ismert. A rozmárállomány megőrzéséhez szükséges intézkedések kidolgozása további kutatások kötelező végrehajtását vonja maga után.

Videó az atlanti rozmárokról