Burmai macska

burmai macska

Ezt a macskafajtát a legtitokzatosabbnak tartják. Ősei burmai templomokban éltek, szerzetesek asszisztensei voltak, szentélyeket őriztek. Az állatok a nyugalmat jelképezték. Ezért a fajta második neve szent Burma. Tájékozódjon részletesen a tartalmukról.

A fajta jellemzői

Ez az állat nyugodt és szerény. A fajta keresztezés eredményeként jelent meg perzsa és sziámi macskák. A fajta jellemző vonásai a buja szőrzet, mint a perzsák öröksége, és a végtagok tiszta színe, mint a sziámi örökség.

A szent Burma Európában először a múlt század elején jelent meg.

1925-ben ezt a fajtát hivatalosan bejegyezték. Aktív tenyésztése a háború után, 1945-ben kezdődött.

Tudnia kell, hogy a burmai cicák teljesen fehéren születnek, és csak hat hónapos korukban mutatják meg a fehér "kesztyűt" és a sziámi egyedek színét.

A burmai macskák nagyon okosak. Könnyen megtaníthatók játékokat a fogukban hordani, a parancsokat megjegyezni. Tudják, mit szabad és mit nem. Gyengéd beállítottságúak. A burmai nem feltűnőek, közepesen aktívak, a tulajdonos távollétében is találnak elfoglaltságot, de sürgősen kommunikálni kell vele és más emberekkel.

A sziámi macskákhoz képest a burmai ritkábban és csendesebben nyávognak, türelmesek, de félnek a zajtól. Egy működő porszívó nagyon megijesztheti őket. De kíváncsiságuk nagyon magas. Ha valami érdekli őket, akkor fel tudnak mászni a szekrényre és a magasföldszintre is. Ennek a fajtának a megkülönböztető jellemzője, hogy jól kijön más háziállatokkal. A burmai nem próbálnak dominálni, és megtalálják a közös nyelvet a házban élő kutyával. Mindenkivel barátok, és jobban szeretik a gyerekeket, mint a ház többi lakója. A fajta cicáit nagy mobilitás jellemzi. Néha úgy tűnik, hogy egyáltalán nem alszanak, hanem egész éjjel-nappal játszanak. De az életkorral aktivitásuk csökken.

A burmai macskák egyáltalán nem alkalmasak az utcai életre. Nagyon félnek a széltől, a hidegtől, és a hó általában ellenjavallt számukra. Nem lehet őket hidegben sétálni. Igen, és ennek a fajtának szinte nincs szüksége sétákra. Csak otthoni kényelemre és a szoba szellőzésére van szükségük. Ha van ilyen lehetőség, Burma szívesen napoz a kertben, ahol senki sem zavarja meg a nyugalmát.

A statisztikák azt mutatják, hogy néha ezek a macskák kíváncsiságukból a nyitott ablakon keresztül menekülnek. Nem mindig van jó vége, ha magasan élsz. Hiszen a magasból leesés halállal fenyegeti a macskát. Ennek a fajtának a finom felépítése egyáltalán nem garantálja az alkalmazkodóképességet az utcán. Éppen ezért az otthonról való szökés gyakran sokkoló és szomorú következményekkel végződik számukra.

Gondoskodás

A hosszú szőr ellenére ez a macska nem igényel aktív ápolást. És mindez az aljszőrzet hiányának köszönhető. Elegendő lesz hetente kétszer fésülködni, hogy kedvence bundája tökéletes legyen. Ehhez használjon kerek fogú fémfésűket.

Tudnia kell, hogy ezek a macskák nagyon szeretik a helyüket a házban, maguk választják ki. És ha a macska gyökeret vert az ágyadban, akkor nehéz lesz leszoktatni róla.

A burmai hajlamosak lefeküdni a gazdájukkal, ha kora gyermekkorától nem leszoktatsz erről. Készítsen személyes teret macskájának csecsemőkorától, egy sarkot puha takaróval. Ennek a helynek nem szabad magasnak lennie. Biztos kell lennie karmos tisztítónak, játékoknak.

A kényelmes élet fő feltétele a melegség a házban, lakásban. Az átlagos hőmérséklet 22 fok legyen. A fajta képviselői nem tolerálják jól a meleget. De a klímával sem lehet túlzásba esni.

Takarmány

A burmai koshra válogatós az ételek tekintetében. Nem szereti az elkészített ételeket, főleg, ha azok konzervek. Ezért jobb a természetes táplálék. Burmának sok fehérjére van szüksége. Ez a hús marha, pulyka, borjú, csirke. De a főtt hal és az erjesztett tejtermékek segítenek a macskának megőrizni a gyapjú gyönyörű bézs árnyalatát. Napi két étkezés felnőttek számára megfelelő. Egyszeri mértéke 200 gramm. A cicákat naponta ötször kell etetni.

A burmaira jellemző az önuralom a táplálkozás terén. Nem szenvednek falánkságtól, nem híznak el, hiszen tudják, mennyit kell egyszerre enniük.