Vesebetegség macskákban: tünetek és kezelés
Tartalom
A vesebetegséget leggyakrabban idősebb macskákban diagnosztizálják. A patológiák előfordulására leginkább a túlsúlyra hajlamos házimacskák és a csökkent fizikai aktivitású háziállatok számítanak.
A vesék képtelenek regenerálódni, a kialakult betegséget meglehetősen nehéz gyógyítani. Az első gyanú esetén, hogy egy macskának vesebetegsége van, sürgősen el kell vinni egy állatorvoshoz. A helyesen kiválasztott gyógyszerek segítségével jelentősen enyhítheti az állat állapotát. Ugyanakkor az öngyógyítás tilos.
A vesebetegséget leggyakrabban idősebb macskákban diagnosztizálják. A patológiák előfordulására leginkább a túlsúlyra hajlamos házimacskák és a csökkent fizikai aktivitású háziállatok számítanak.
A vesék képtelenek regenerálódni, a kialakult betegséget meglehetősen nehéz gyógyítani. Az első gyanú esetén, hogy egy macskának vesebetegsége van, sürgősen el kell vinni egy állatorvoshoz. A helyesen kiválasztott gyógyszerek segítségével jelentősen enyhítheti az állat állapotát. Ugyanakkor az öngyógyítás tilos.
Okoz
A macskák vesebetegségének okai változatosak. A patológia kialakulását a következők okozhatják:
- allergiás reakció;
- fertőző betegség;
- sérülés;
- mérgezés rossz minőségű élelmiszerekkel vagy vegyi anyagokkal;
- genetikai hajlam;
- elégtelen vízfogyasztás;
- a gyomor, a belek, a fogak betegségei;
- drog túladagolás;
- nem megfelelően összeállított étrend (túlzott só az ételekben).
Nehéz meghatározni egy adott vesebetegség pontos okát egy macskában. A betegségeket csak a fejlődés késői szakaszában diagnosztizálják.
A betegség tünetei és kezelése
A macskák számos vesebetegségre hajlamosak. Kezelésük sikere a betegség formájától és a diagnózis pontosságától függ. Az időben történő terápia segít enyhíteni az állat állapotát a betegség akut vagy szubakut formájában. Krónikus patológiákban gyógyszerek segítségével csak a tünetek megszüntetésével lehet az általános állapotot enyhíteni.
Számos vesebetegség lefolyásának klinikai képe hasonló. Elég nehéz diagnosztizálni ezt vagy azt a betegséget egy háziállatban otthon. A pontos diagnózis felállításához és a macska megfelelő kezelésének előírásához teljes körű vizsgálatot kell végezni egy állatorvosi klinikán.
Vesegyulladás
A nephritis súlyos krónikus és akut vesebetegség. A betegség diffúz és fokális.
A betegség fő tünetei a következők:
- az étkezés megtagadása;
- büdös szag a szájból;
- a fülek, a szemhéjak és a végtagok duzzanata;
- gyakori vizelés vérrel;
- hányás és hasmenés (a betegség előrehaladott stádiumában);
- csökkent aktivitás.
Az otthoni elsősegélynyújtás során tilos a kábítószer-használat. A gyógyszerek írástudatlan használata súlyos szövődményeket okozhat. Az állatorvos látogatása előtt a tulajdonosnak ki kell zárnia a száraz élelmiszert, a sült és sós ételeket az állat étrendjéből.
A vizsgálat és a diagnózis után az orvos speciális étrendet ír elő a nephritisben szenvedő macskák számára. A tulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a macska nagy mennyiségű, szénhidrátban, káliumban és kalciumban gazdag, sótlan ételt fogyasszon.
A gyógyszeres terápia magában foglalja az antibiotikumok, diuretikumok, vaskészítmények alkalmazását.
A háziállat állatorvossal való konzultáció nélkül történő kezelése a nephritis krónikus formába való átmenetéhez vezet.
Pyelonephritis
A pyelonephritis a vesék és a medence kötőszövetének gyulladása. Leggyakrabban a patológia az urolithiasis hátterében és a vizelet stagnálásával alakul ki.
A pyelonephritis lehet krónikus és akut. Utóbbi rendkívül veszélyes a házi kedvencre, hiszen a halálával is végződhet.
A betegség akut formájában a következő jellemző tünetek figyelhetők meg:
- a testhőmérséklet hirtelen emelkedése;
- fájdalom vizelés közben;
- zavaros vizelet, vöröses színű;
- intenzív szomjúság;
- fájdalom a has tapintásakor.
Krónikus pyelonephritisben szenvedő macskáknál sűrű, gennyelegyet tartalmazó macska szabadul fel a hüvelyből. A szervezet gyors kimerülése következik be.
Ha valamelyik tünetet észlelik, a macskát sürgősen állatorvoshoz kell vinni. Akut formában, segítség nélkül, az állat halála 12 órán belül következik be. Az állatorvos alapos vizsgálat, valamint a macska vér- és vizeletvizsgálatának eredménye után állapítja meg a diagnózist.
A pyelonephritis kezelését szakember szigorú felügyelete mellett végzik. Több szakaszból áll:
- az állat teljes pihenést biztosít;
- speciális étrend szerint táplálják őket (az étrendnek tartalmaznia kell könnyen emészthető szénhidrátot és erjesztett tejtermékeket, zöldségeket);
- perirenális blokádot hajtanak végre (érzéstelenítőt injektálnak a perirenális térbe);
- fájdalomcsillapítókat és görcsoldó szereket kapnak (az ágyéki fájdalom enyhítésére);
- antimikrobiális gyógyszerek alkalmazása penicillin, amoxicillin (a kórokozó mikroorganizmusok fejlődésének elnyomására a vesemedencében);
- szulfonamidokat (szulfadimetoxin) nevez ki;
- használjon vizelethajtó gyógyszereket és növényi termékeket (csipkebogyó, nyírfa, borókabogyó).
A betegség gennyes formájával a macskának kortikoszteroidot írnak fel, és intravénás sóoldatot is injektálnak.
Glomerulonephritis
Glomerulonephritis - a glomeruláris apparátus gyulladása. A betegség szubakut és akut formában halad, és az állat egészségének visszafordíthatatlan romlásához vezethet.
A glomerulonephritis fő tünetei a következők:
- fájdalom a hólyag ürítésekor;
- véres csíkok jelenléte a vizeletben;
- koordináció hiánya;
- letargia;
- fütyülő hang ki- és belégzéskor;
- a látás és hallás romlása.
A glomerulonephritis kezelése természetesen. Magába foglalja:
- az állat éheztetése (az első napokban);
- antibakteriális, fájdalomcsillapító, szulfanilamid, vizelethajtó gyógyszerek alkalmazása;
- adrenerg blokkolók és fájdalomcsillapítók alkalmazása (a kellemetlen tünetek megszüntetésére).
A kezelés felírása után az állatorvos általános ajánlásokat ad a beteg állatok gondozására. El kell magyarázniuk annak fontosságát, hogy egy macskát olyan helyiségben tartsanak, ahol nincs huzat és magas a páratartalom. Ajánlott vitamin-kiegészítőket bevinni az állat étrendjébe.
Policisztás
A policisztás betegség egy örökletes betegség, amelynek fő tünete a kedvence testének kimerülése. A betegség kialakulásával sok ciszta képződik az érintett vesében.
A betegség alattomossága abban rejlik, hogy hosszú ideig látens formában halad. A policisztás betegség csak azután kezd megnyilvánulni, hogy a macska eléri a 3 éves kort.
Egy ciszta mérete 1 mm és 1,5 cm között változik. Fokozatosan növekszik a kóros formációk száma és mérete. Helyettesítik a normál veseszövetet.
A policisztás betegség kialakulásának tünetei macskákban a következők:
- az étkezés megtagadása;
- a súly éles csökkenése;
- fájdalom a hólyag ürítésekor;
- hányás, amely a betegség előrehaladtával rosszabbodik.
Az ultrahang során látható, hogy az állat veséje megnagyobbodott.
Lehetetlen teljesen kigyógyítani egy háziállatot a policisztás betegségből. A betegség genetikai eredetű, a macska gyógyulására nincs terápia. A terápiás intézkedések végrehajtása a vesékben fellépő kóros folyamatok következményeinek kiegyenlítésére, az állat életminőségének javítására irányul.
Ha a ciszták megnyomják a szomszédos szerveket, akkor rendszeresen folyadékot pumpálnak ki belőlük. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum-kúrát írnak elő.
A betegség kialakulása speciális diétával lassítható. Szükséges:
- használjon gyógyszeres takarmányt;
- zárja ki a magas kalóriatartalmú ételeket, a halakat az étrendből (természetes táplálékot fogyasztó állatokra vonatkozik);
- korlátlan hozzáférést biztosít a vízhez.
Megfelelő étrenddel pótolható az állat szervezetének folyadék-, elektrolit- és fehérjehiánya.
Amiloidózis
Az amiloidózis a macskák krónikus és akut genetikai betegsége. A betegség a fehérje-anyagcsere megsértése miatt jelentkezik (a rendellenes fehérjék felhalmozódnak a vérplazmában, és lerakódnak a vese szöveteiben).
A korai szakaszban rendkívül nehéz diagnosztizálni az amiloidózist, mivel szinte tünetmentes.
A betegség akut formájában a macskának:
- a hólyag gyakori ürítése;
- az étkezés megtagadása;
- hányás;
- zaklatott állapot.
Az akut amiloidózis rendkívül súlyos betegség. Veseelégtelenség kialakulása vagy súlyos vérzés a belső szerv megrepedése miatt a kisállat halálához vezet.
Az amiloidózis krónikus formájára a következő tünetek jellemzőek:
- gyakori hányás;
- az étkezés megtagadása;
- sok víz ivása;
- gyakori vizelés;
- sötét színű vizelet;
- az ízületek duzzanata;
- álmosság.
A betegség krónikus formája rendkívül ritka. Egy kisállat halálának okát csak a boncolás során derítik ki.
A diagnózis ultrahang, biopszia és röntgenfelvétel után történik.
Az amiloidózis nem gyógyítható. A tüneti terápia és az alacsony fehérjetartalmú étrend segít az állat életminőségének javításában.
A mérgezést eltávolító speciális megoldások segítségével meghosszabbíthatja a beteg állat életét. A betegség kialakulásának korai szakaszában alkalmazzák őket.
Egyes esetekben az állatorvos műtétet végez a vese eltávolítására.
Hidronephrosis
A hidronephrosis (vesevízkór) sérülés vagy duzzanat miatt fordul elő macskában. A patológiás állat gyakran kis adagokban kerül a tálcába, vagy egyáltalán nem üríti ki a hólyagot.
A hidronephrosis esetén az állatorvos műtétet vagy gyógyszeres kezelést ír elő.
A terápia csak akkor lehetséges, ha a húgycső kis kövekkel vagy homokkal van elzárva. A vizelet kiáramlásának normalizálása után szupportív kezelést írnak elő. Sémája a beteg állat állapotától függ.
Leggyakrabban a gyógyszeres kezelésnek nincs értelme. A szakember sebészeti beavatkozást végez. A műtét után az állatorvos gyógyszereket ír fel a macska egészségének megőrzésére.
Ha mindkét vese érintett, vagy a beteg szervet nem lehet eltávolítani, az állat elpusztulhat.
Nephrosclerosis
Nephrosclerosis esetén az egészséges veseszövet részleges helyettesítése kötőszövettel történik. A betegségnek nincsenek jellegzetes tünetei, ami nagymértékben megnehezíti a diagnózist. Néha a következők figyelhetők meg:
- magas vérnyomás;
- fájdalom vizelés közben;
- megnövekedett testhőmérséklet;
- vöröses vizelet véres csíkokkal;
- az étkezés megtagadása;
- intenzív szomjúság.
A kezelés csak akkor hoz jótékony hatást, ha a nephrosclerosis kialakulásának korai szakaszában kezdték meg. A terápia célja a vese hegesedésének okának megszüntetése. Így lehetséges a patológia fejlődésének teljes lelassítása.
A terápia során a következőket lehet előírni:
- széles spektrumú antibiotikumok;
- vérnyomáscsökkentő gyógyszerek;
- hormonális szerek (például eritropoetin).
Ha a vizsgálat során az állatorvos úgy találja, hogy a vese nagy része kötőszövetből áll, a házi kedvenc nem gyógyítható.