Cseresznye barbus

Cseresznye barbus

A cseresznyebarbusz az akvarimuszok egyik kedvenc hala. Színe miatt szerény és vonzó, ennek köszönhetően kapta a nevét. Megismerjük ennek az akváriumlakónak a viselkedését, karbantartását, tenyésztését.

Ennek a halnak a teste megnyúlt, a háta ívelt. Cherry Barbus alsó száj. Egy pár bajusza van. Az akváriumlakó háta barnás, oldala sárgás és vöröses, sőt bíbor színű. A Barbus uszonyai sárga vagy vörös színűek. Általában ennek a halnak a teste majdnem ugyanaz a színséma. Szeme írisze fent élénkvörös. Cherry Barbus nem nő 5 cm-nél tovább.

A fogva tartás körülményei

A természetben ezek a halak kis folyókban vagy patakokban élnek, ahol elegendő növényzet van. Leggyakrabban a tüskék Srí Lanka vizeiben élnek, Mexikó és Kolumbia vizein is.

A cseresznyeszemek akváriumban tartásához legfeljebb 27 fokos hőmérsékletű, legfeljebb 19 fokos keménységű, legfeljebb 8 pH-értékű vízre van szükség. A bordák egyszerűen alkalmazkodnak más vízparaméterekhez. De ezeknek a paramétereknek a megváltoztatásának fő feltétele fokozatos. Nem lehet éles a hőmérséklet, valamint a keménység és a savasság változása. Sima változtatásokkal a Barbs nem fogja érezni a stresszt.

A barboknak egy 100 literes akváriumra van szükségük olyan növényekkel, amelyek elérik a víz felszínét, úszó növényeket. Végül is ez a fajta akváriumi hal meglehetősen félénk, és megszokta, hogy a bozótokban bújik meg. Célszerű legalább 5 Barbus példányt tartani az akváriumban. Elegendő vízszűrést kell biztosítaniuk.

Javasoljuk, hogy ebben az állományban több hím legyen. Ez látványosabbá teszi a tartalmukat. A hímek nagyon érdekesek a nőstényekkel való gondoskodó viselkedésük miatt. Még a viszonyt is „rendezni” tudják egymás között, de elég békésen. A tüskék nem okoznak komoly károkat egymásban.

Ami az akvárium többi lakójával való szomszédságot illeti, ugyanolyan békés és ártalmatlan halnak kell lennie. Alkalmas Rasbora és Danio, Neonok és Folyosók szomszédjainak. Cseresznyebarbus szumátrai barbusszal nem szabad megtartani. Ez utóbbi egyértelműen huligán jellegű.

A cseresznyeszemek akár 5 évig is élnek, néha tovább.

Az ilyen típusú halak etetése nem nehéz, és még a kezdő akvaristák is meg tudják csinálni. A barbs, vagy ahogyan cseresznyének is nevezik, mindenevő. A legfontosabb dolog az, hogy ne feledkezzünk meg a változatosságról, rendszeresen változtassuk a takarmánytípusokat. A cseresznyebarbusz jellemzője az algaevés szeretete. Szívesen táplálkoznak küklopszokkal és daphniákkal, különféle szárazeledelekkel.

Reprodukció

Ennek az akváriumi halnak a tenyésztése, valamint táplálkozása teljesen egyszerű. Ehhez egy 20 literes ívódobozra lesz szükség, amelynek aljára jobb azonnal ívóhálót telepíteni, hogy elkerüljék maguk a termelők kaviár fogyasztását. Az ívóhelyeken is el kell helyezni a növényeket.

Az ívóvíznek meg kell felelnie a következő paramétereknek: savasság - 7 pH-ig, keménység - legfeljebb 15 fok, hőmérséklet - legfeljebb 26 fok.

Szokás szerint a termelőket az ívás előtt 2 hétig leültetik, és bőségesen etetik őket élő táplálékkal zöldségekkel kombinálva. A szaporodás eredménye akkor lesz hatékony, ha csoportban ívik.

Ha a hímeket és a nőstényeket este ívásra helyezi, akkor reggel a nőstények akár 300 kis tojást is költenek. Vagy a növényekhez kapcsolódnak, vagy lesüllyednek az ívóhely aljára.

A lappangási idő egy napig tart, majd 2-3 nap múlva a Cherry Barbus ivadéka úszni kezd. Ez idő alatt jól kell táplálkozniuk. Takarmányként a csillók és az élő por alkalmas. Ahogy az ivadékok felnőnek, átkerülnek egy tágasabb akváriumba. Ebben az esetben feltétlenül ki kell cserélni a vízparamétereket a felnőtt barbákhoz szükséges paraméterekkel. 6 hónap után válnak ivaréretté.