A halak szívének és vérének szerkezete

A hal egy hidegvérű vízi gerinces, amely sós és édesvízben is él. Az emlősökhöz hasonlóan a halaknak is zárt a keringési rendszere, vagyis mindig van vér az erekben, ha nem sérülnek meg. A keringési rendszerük meglehetősen egyszerű. A szívből és az erekből áll. A szív egy primitív izomszerkezet, amely a kopoltyúk mögött található.

Anatómia és funkció

Azt a kérdést, hogy mi a vér a hal szívében, és milyen a hal szívében, sok korai kutató tette fel, mivel úgy gondolják, hogy a kétkamrás szív létfontosságú szerepet játszott a négykamrás fejlődésében. szív- és érrendszerek.

A halaknál ezt a szervet kopoltyúszívnek is nevezik, mert plFő feladata a vénás vér pumpálása a hasi aortába és a kopoltyúba, majd a szomatikus érrendszerbe, tehát a benne lévő vér vénás.

A halak szívszerkezete egyszerűbb, mint az emlősöké, a kétéltűeké és egyes szárazföldi gerinceseké. Ez a szerv a szívburok membránjába vagy szívburokba van zárva, és négy részből áll:

• pitvar;
• kamra;
• vékony falú szerkezet, amelyet sinus vénás néven ismernek;
• bulbus arteriosus nevű cső.

  

Bár ezeknek az állatoknak a szíve négy részből áll, kétkamrásnak tekinthető, mivel a szív négy része nem alkot egyetlen szervet. Általában egymás után találhatók meg. Az elágazó és a szisztémás erek sorba kapcsolódnak a szívvel.

Felnőtteknél a négy rekesz nem egy egyenes sorban helyezkedik el, hanem S-alakú, az utolsó két rekesz az előző kettő felett helyezkedik el. Ez a viszonylag egyszerűbb kép a porcos és rájahalakban található. A teleost halakban a kúp arteriosis nagyon kicsi, és pontosabban az aorta részeként írható le, nem pedig a szív részeként.

Orgonamunka

A halszív teljesítménye két tényezőtől függ: a pulzusszámtól és a lökettérfogattól. A kamra minden szívverésnél vért pumpál. A hangerőt lökettérfogatnak, a pulzusszámot pedig pulzusszámnak nevezik.

A hal pitvarát szívás tölti ki, amelyet a szívburok és a környező szövetek merevsége hoz létre. A pitvarba visszatérő vénás vér a szisztoléban a kamra összehúzódásával jár együtt, ami az intrapercardialis nyomás csökkenését okozza, ami a pitvar vékony falán keresztül továbbítódik aspiráló hatás vagy szökőkút hatás.

A halaknak van egy keringési rendszere, amelyben a vér minden teljes ciklus alatt csak egyszer halad át a szíven. Oxigénhiányban a test szöveteiből a szívbe jut, ahonnan a kopoltyúkba pumpálják.

A kopoltyúkban gázcsere megy végbe, és a kopoltyúból származó oxidált vér az egész testben kering.

Vér- és szív- és érrendszer

A halvér plazmát (folyadékot) és vérsejteket tartalmaz. Vörösvértestek – A vörösvérsejtek hemoglobint tartalmaznak, egy olyan fehérjét, amely oxigént szállít a szervezetben. A fehérvérsejtek az immunrendszer szerves részét képezik. A vérlemezkék olyan funkciókat látnak el, amelyek egyenértékűek a vérlemezkék emberi szervezetben betöltött szerepével.

A keringési mechanizmus

Bár a halak szív- és érrendszere egyszerű más emlősökhöz képest, fontos célt szolgál az állatok keringési rendszerének fejlődésének különböző szakaszainak szemléltetésében. A halak szív- és érrendszere a következőket tartalmazza:

• szív;
• erek;
• artériák;
• vékony kapillárisok.

A kapillárisok mikroszkopikus méretű erek, amelyek egy kapilláris rétegnek nevezett hálózatot alkotnak, ahol az artériás és a vénás vér elfolyik. A kapillárisok vékony falai megkönnyítik a diffúziót, azt a folyamatot, amelyen keresztül az oxigén és más tápanyagok a sejtekbe szállítódnak.

A kapillárisok kis vénákba, úgynevezett venulákba gyűlnek össze, amelyek viszont nagyobb vénákká egyesülnek. A vénák a vért a sinus venosusba szállítják, amely úgy néz ki, mint egy kis kamra.

A sinus venosusban pacemakersejtek találhatók, amelyek felelősek az összehúzódások megindításáért, így a vér egy vékony falú pitvarba kerül, ahol nagyon kevés az izom.

A pitvar gyenge összehúzódásokat hoz létre, hogy vért infundáljon a kamrába. A kamra vastag falú szerkezet, sok szívizommal. Elegendő nyomást generál ahhoz, hogy a véráramot az egész testben pumpálja a bulbusba, egy kis kamrába, rugalmas alkatrészekkel.

Míg bulbus arteriosus - így hívják a kamrát csontos halakban, porcos csontvázú halakban, ezt a kamrát conus arteriosusnak hívják. A conus arteriosusban sok billentyű és izom található, míg a bulbus arteriosusban nincsenek billentyűk. Ennek a szerkezetnek a fő funkciója a kamra által generált impulzusnyomás csökkentése a vékony falú kopoltyúk károsodásának elkerülése érdekében.

A ventrális aorta kivezető csatornája tubuláris kúpos arteriózisból, bulb arteriosisból vagy mindkettőből áll. A primitívebb halfajoknál általában előforduló kúpos arteriózis összehúzódik, hogy elősegítse a véráramlást az aortába. A ventrális aorta a vért a kopoltyúba szállítja, ahol oxigénnel van ellátva, és a dorsalis aortán keresztül a test többi részébe áramlik. (Tetrapodákban a ventrális aorta két részre oszlik: az egyik fele a felszálló aortát, a másik a tüdőartériát alkotja).