Polichaete tengeri férgek (polychaetes): testalkat és szaporodás

A polichaeták, más néven sokszeletek az annelidák osztályába tartoznak, és főleg a tengerfenéken élnek. Kevés faj alkalmazkodott az édesvízi élethez. Jelentős szerepük van az ökoszisztémában. A polichaetek megszűrik a vizet, megtisztítják a talajt a bomló szerves maradványoktól. Maguk a férgek viszont sok hal, rák és tüskésbőrű tengeri élőlény táplálékává válnak.

Leírás és szerkezet

Különböző forrásokból származó jelentések szerint a tudósok jelenleg 8-10 ezer sokszínű féregfajról tudnak. Némelyikük élősködő formában létezik, de legtöbbjük az alsó zónában található, vagy iszapba temetve tölt időt.

Külsőleg az annelidek képviselője a következőképpen jellemezhető:

1. A polichaeták hossza 2 mm és 3 m között lehet.
2. A soklevelű férgek testalkata sok szegmensből áll, amelyek oldalain bőr-izmos kinövések találhatók, amelyek segítik a sokszínű férgek mozgását. Ezeket a mozgásszerveket parapodiának nevezik. A féreg a fenék közelében úszik, testével meghajlik, és izomkinövésekkel gereblyézik.
3. Ezen kívül megkülönböztetik a fejszakaszt (prostomium) és a farokpengét (pygidium).
4. Csápok, tapintók és antennák lehetnek a fejen – ezek mind érintésszervként szolgálják a polichaétákat.

A soklevelű férgek között vannak ülő alfajok, amelyekben csökkent a parapodiák száma, amelyek csak a test elülső részében őrződnek meg. Ezek a polichaeták az általuk épített védőcsőben élnek, és soha nem hagyják el azt.

A reprezentatív annelidek belső szervei és rendszerei a következőképpen van elrendezve:

1. Légzőrendszer. A polichaeták gázcserét végeznek a test teljes felületén, vagy a parapodiák vérerekkel rendelkező területein. Az ülő formák a fejen lévő csápok segítségével lélegeznek
2. Musculocutan tasak. Vékony kutikula borítja a bőr hámrétegét és az izomréteget, amely hosszanti és keresztirányú izmokból áll. Az izmok alatt egy belső hámréteg található, amely válaszfalakat képez, amelyek szegmensekre osztják a féreg testét.
3. Emésztőszervek. Az emésztőrendszer a következőkből áll: a száj, az izmos garat (gyakran kitines fogakkal), a nyelőcső, a gyomor és a bél, amely három részből áll. Az anális nyílás az anális lebenyen található. A polichaeta féreg ülő formái planktonnal és szerves részecskék szuszpenziójával táplálkoznak. A szabadon élő soklevelűek ragadozók.

   

4. Keringési rendszer. A szív hiányzik. A vér egy zárt érrendszeren keresztül mozog. A fő gerincér összehúzódásai indítják el, amelyben a vér hátulról előre halad. A második főedényben, a hasüregben a vér mozgása fordítva történik - elölről hátrafelé.
5. Idegrendszer magában foglalja a páros ganglionokat (amelyek az agyat képviselik), amelyek a periofaryngealis gyűrűben helyezkednek el, és páros hasi idegláncot a belőle kinyúló idegágakkal. A szabadon élő polichaeták tapintható vagy csáp alakú érzékszervekkel és egyensúlyszervekkel rendelkeznek. Néhány fajnak szeme van.
6. Kiválasztó rendszer. A kiválasztó szervek párosított csövek formájában jelennek meg a test minden szegmensében. Rajtuk keresztül távolítják el a féreg salakanyagait.

A férgek lárvái plankton életmódot folytatnak a vízoszlopban, és az áramlatok nagy távolságokra szállítják őket, így telepednek meg. A trochofor kezdetben két félgömbből áll, teste fokozatosan megnyúlik és a lárva (lárva) szegmensek növekedése miatt féregszerű formát ölt. A növekedési zóna gyakrabban a lárva hátsó végén alakul ki.

A polichaéták szaporodása

A legtöbb polychaete féreg ivarosan szaporodik. A nőstények petéket és a hím spermiumokat bocsátanak ki. Az állatok reproduktív szervei a peritoneális hámban fejlődnek ki. A megtermékenyítés a legtöbb fajnál a külső környezetben történik.

Amint a test egy része tele van érett nemi sejtekkel, a hám elszakad, és kihullanak. Más fajoknak ehhez speciális tölcséreik vannak - teljes termékek. A megtermékenyített lárvát trochofornak nevezik. Miután letelepedett az aljára, egy idő után felnőtté válik.

Csak egyes formáknak van olyan bonyolult genitális apparátusa, amely lehetővé teszi számukra a párosodást (például a Saccocirrus esetében). A soklevelű férgek számos faja bimbózás útján szaporodik. Ugyanakkor a testszegmensek egy része elválik és külön szegmensekre bomlik.

A jövőben mindegyik alkotja a fej és az anális részt, önálló egyénné válva. Ezt a folyamatot archeómiának nevezik. A paratómiával minden fordítva történik - egy több egyedből álló lánc válik szét. Ezt követően szétválnak, és külön-külön létező férgekké válnak.

Gyakorlati érték

A tengeri soklevelű férgek hatalmas számban laknak sós vizű tározókban és számos kereskedelmi halfaj táplálékául szolgálnak. A sokszínű tokhal és a tokhal fő táplálékát a polichaeták alkotják. Csak a sokszínű férgek hiánya esetén vált át a hal más típusú táplálékra, és kezd enni kagylófélék, garnélarák és egyéb rákfélék. A Kaszpi-tengeren, ahol a tokhalakat fogják, hosszú ideig csak 5 polichaétafaj élt.

A szovjet tudósok egy csoportja akklimatizációt végzett a Kaszpi-tengerben, a Polychaete Nereisben, amelyet az Azovi-tengerből hoztak. Ezt a férget az igénytelenség és a víz sótartalmának minimális követelményei különböztetik meg. A múlt század 40-es éveiben a Nereis polychaete 65 ezer egyedét engedték ki a Kaszpi-tenger vizébe, és az első évtized végére a férgek 30 ezer km-es területet népesítettek be ². Ez lehetővé tette a Kaszpi-tenger biológiai értékének jelentős növelését.