A rákok testfelépítésének diagramja

A rákfélék körülbelül 545 millió évvel ezelőtt jelentek meg, jóval az emlősök előtt. Ősi eredetük ellenére még mindig széles fajdiverzitású, és fontos rést foglalnak el a táplálékláncban. Ennek az osztálynak nagyon sok képviselője van, mindegyiknek van közös vonása. A rákfélék vizsgálatához tanulmányozhatja a folyami rákok szerkezetét, amely egy olyan osztály képviselője, amely meglehetősen elterjedt Oroszországban.

A rákok testfelépítésének diagramja
A rákfélék osztályának nagyon sok képviselője van, mindegyiknek van közös vonása

Test eszköz

A folyóráknak, mint minden más fajnak, a latin neve Astacus astacus L. Elterjedt az Orosz Föderáció délkeleti, középső és északi régióiban, valamint Ukrajnában, a balti államokban, Fehéroroszországban és néhány más országban.

Kinézet

A rák testfelépítése heteronóm tagoltságú, és két részből áll: egy összenőtt fejmellből és egy szegmentált hasból. Az elsőt egy merev héj képviseli, amelyet a fej és a mellkasi törzs régiói alkotnak. A találkozásnál jól látható egy horony (varrat).

A has szegmentális szerkezetű, és merev pajzsok borítják. Az ízeltlábúak nemét e két osztály aránya határozza meg. A nőknél a has nagyobb, mint a cefalothorax, a férfiaknál pedig fordítva.

A rákok testfelépítésének diagramja
A rákok testfelépítése heteronóm tagolódású, és két részből áll

8 pár differenciált végtag távozik a fejmellből, ami megfelel az összeolvadt héj szegmenseinek számának. A fejrész elöl éles tüskés, melyből oldalt a mélyedésekben egy szempár ül, mozgatható vékony száron. A szemek csiszolt szerkezetűek, aminek köszönhetően az ízeltlábúak nagy látómezőt képesek lefedni.

A fej elülső részén két pár mozgatható antenna lát el tapintási és szaglási funkciókat. Az egyik pár rövidebb (antennák vagy szaglószervek), a másik hosszabb (antennák, érintési szervek).

A rákok testfelépítésének diagramja
A rák szemei ​​csiszolt szerkezetűek, aminek köszönhetően az ízeltlábúak nagy látómezőt képesek lefedni.

Az első 3 végtagpárt szájszervek vagy lábpofák képviselik. Az első pár a felső állkapocs (mandibula), a másik kettő, t. e. második és harmadik pár, - alsó (maxilla).

Az ötödik pár masszív karmok, a másik négy vékony járóláb.

A hét szegmensből álló has mozgékony, és részt vesz az úszásban (a 6. és 7. szegmens alkotja a farokúszót) és a szaporodásban.

Belső szervrendszerek

A belső szervek szerkezete, működése és elhelyezkedése általános megjelenésű a rákfélékben. A szervek jól működő rendszerekbe szerveződnek.

  1. Emésztőrendszer a rák úgy néz ki, mint egy cső, amelynek minden szakasza saját funkcióit látja el. A következő szakaszok egymás után haladnak: szájkészülék - garat - rövid nyelőcső - gyomor, amely 2 részből áll - rágó (a mészbe áztatott tányérok őrlik az ételt) és szűrő (két gyapjas tányéron átszűrik az ételt) - a bél (nyomelemek felszívódása) - a faroklebenyeken található végbélnyílás.
  2. Keringési rendszer amelyet erek hálózata képvisel, amelyen keresztül a hemolimfa mozog (színtelen folyadék, amely a vér funkcióit látja el). A mellkasi régió háti részén, a scutellum alatt rákszív található. Mivel az ízeltlábúak keringési rendszere nyitott, a szívből kinyúló erek a testüregbe nyílnak. Gázcsere történik a hemolimfa és az általa mosott szervek között. Egy másik fontos funkció a tápanyagok kijuttatása a belső környezetbe. A vér felveszi a bomlástermékeket és a CO2-t, majd az ereken keresztül a kopoltyúkba kerül, majd a szívbe kerül.

    A rákok testfelépítésének diagramja

    Mivel az ízeltlábúak keringési rendszere nyitott, a szívből kinyúló erek a testüregbe nyílnak.

  3. Légzőrendszer az ízeltlábúakat páros kopoltyúk képviselik, amelyek tollas vékony kinövéseknek tűnnek, amelyek a rákok sétáló lábain és a láb állkapcsain helyezkednek el. Maguk a kopoltyúk a cephalothorax üregében találhatók.
  4. Idegrendszer A rákot a páros supraopharyngealis ganglion, a periopharyngealis ideggyűrű és a páros hasi idegtörzsek képviselik.
  5. Kiválasztó funkció végezzen zöld rákmirigyeket. A fejrész előtt helyezkednek el, és két részből állnak: magából a mirigyből és a hólyagból. Ez utóbbiban az emésztés után keletkezett salakanyagok felhalmozódnak. Az antennák közelében található kiválasztó póruson keresztül mennek ki.
  6. Nemi mirigyek a cephalothoraxban található, nem párosítva. A nőstényeknél a reproduktív rendszert egy petefészek képviseli, amelyből egy pár petevezeték nyúlik ki. A hímeknél egy pár vas deferens nyúlik ki a heréből. A kopulációs szervek segítségével a spermát a női reproduktív traktusba fecskendezik (belső megtermékenyítés).

https://youtube.com / watch?v = avWLKRXOWVc

Életmód jellemzői

A rák kizárólag édesvízi testekben, 3 vagy annál nagyobb mélységben található. Számukra a kényelmes vízhőmérséklet 16-23 Celsius-fok között mozog. A rákok éjszakai életet élnek, napközben szívesebben pihennek a tározó alján lévő gubacs alatt.

A rákok elsősorban járólábak segítségével mozognak, de veszély vagy erős ijedtség esetén éles farokhullámok segítségével háttal előre úszhatnak a vízoszlopban.
https://youtube.com / watch?v = zkAhKCTb8PY

Táplálkozás Astacus astacus L

A rákok szinte mindenevők. Elég sok növényi táplálékot fogyasztanak, pl

  • hínár;
  • lehullott levelek;
  • tengerparti fű;
  • nád;
  • nád rizóma;
  • vízililiom;
  • stb.

A rákok különösen szívesen esznek csalánt. A növényi táplálékon kívül férgeket, egyéb kis rákokat, rovarlárvákat, ebihalakat, csigákat, apró halakat is fogyaszthatnak. Ráadásul az állati eredetű táplálék az elfogyasztott étrendnek csak 10%-át teszi ki.

A rákkarmok segítik az étel megfogását és feldarabolását.

A nőstények ritkábban esznek, mint a férfiak. Elegendő három-négy naponta egyszer feltölteni erejüket. A hímeknek gyakrabban kell enniük, naponta egyszer vagy kétszer.

Életciklus

A rák szaporodása ősszel történik. A nőstény a megtermékenyített petéket a hashoz rögzíti, ezzel gondoskodik az utódokról. Egyszerre körülbelül 600 tojást tud termelni, és egész ősszel és télen hordja.

A rákfélék nyáron jelennek meg a kaviárból. A rákok külső és belső felépítése kifejlett egyedben és lárvában nem mutat különösebb különbséget. Ez az úgynevezett közvetlen típusú fejlesztés. Az élet első két hetében a rákfélék a nőstény hasán maradnak, majd önállóan kezdenek táplálkozni és mozogni.

Kitinos borító Astacus astacus L. nem nőhet, ezért egy felnőtt évente egyszer cseréli. A fiatal rákok gyakrabban hullatják le a héjukat. A vedlés során, amikor az ízeltlábú teste puha és sérülékeny, biztonságos helyen összebújik, és megvárja, amíg az új kitinhéj megkeményedik. Ennek oka a borítók mésszel való telítettsége.

https://youtube.com / watch?v = fITr3Ngbh7Y