Varjú

varjú

Legtöbben úgy gondoljuk, hogy a varjú és a holló ugyanannak a madárfajtának a hím és nőstény egyedei. De ez nem igaz. A holló nem a holló házastársa, mert egy másik madárfaj - corvids - képviselője. Ismerje meg részletesen a hollót.

A felnőtt holló egy másfél kilogramm súlyú és körülbelül 60 centiméter hosszú madár. A varjú nagy mérete nem az egyetlen különbség közte és a corvidok többi képviselője között. Ék alakú farka van. Ezáltal a madár úgy néz ki, mint egy repülés közbeni ragadozó madár. A holló szárnyainak fesztávolsága eléri a 120 centimétert. Az állkapocs alatt egyfajta "szakállt" a hegyes golyva tollak alkotnak. Színük ebben a madárban egységesen fekete. Ilyen a felnőtt madaraknál, miközben csillog a napon és ragyog. Éppen ezért csodálatos látvány egy varjú repülését nézni a napon.

Dahl magyarázó szótárában sok negativitást tulajdonítanak ennek a madárnak, amint azt mondások és közmondások is bizonyítják. Az egyház még a hollót is a sötét erők termékének tekinti. De egy nagy madár egyáltalán nem érdemel rossz nevet. Éppen ellenkezőleg, az elme és a bölcsesség megszemélyesítése.

Ez a madárfaj szívesebben él magányban. De gyakran vidéken él, mert ezeknek a madaraknak az esze oda húzza őket, ahol biotermékek vannak. Néha erdőkben, hegyekben, tengerparton élnek. Élőhelyük sajátossága a kis állományok. A hollók soha nem alkotnak nagy kolóniákat.

Ha egy madárpár talál magának megfelelő helyet, egész életében ott élhet. A madarak magasra rakják fészküket. Ezek lehetnek sziklák, sziklapárkányok, ősrégi fák teteje. Anyag fészek építéséhez - vastag ágak, gallyak. Alja puha ágyneműből áll. A hollók fészkelési és párzási időszaka tavasszal következik be, kialakult párban a tojások minden nap, egyenként jelennek meg a fészekben. Pettyesek, kékeszöldek. Legnagyobb számuk hét.

Ezek a madarak akkor kezdik el keltetni a tojásokat, amikor a fele már a fészekben van. A nőstény és a hím is ezt csinálja. De az ő dolga inkább az, hogy ellássa a barátnőjét.

A hollófiókák húsz nap múlva kelnek ki a tojásokból. Nyáron kirepülnek a fészekből, de néhány hétig szükségük van a szüleikre és a gondoskodásukra. A varjak kétévesen ivaréretté válnak, majd családot alapítanak, párolnak, fészkelnek.

Ha ennek a madárnak az étrendjéről beszélünk, akkor méltán nevezik rendtartónak. Végül is ez a madárfaj főként különféle dögökkel táplálkozik. A varjak is jó vadászok. Ezért jelennek meg az étlapon az egerek, bogarak, tojások, nagy rovarok. Ha ezek a madarak víztestek közelében élnek, akkor halászokká is válnak. Majd étlapjukat kagylókkal, apró halakkal töltik fel.

Nem szokás ezeket a madarakat a házban tartani. A felnőttek nem alkalmasak a háziasításra. Néhány perc alatt teljes rendetlenséget tudnak csinálni egy házban. Ami a kis varjakat illeti, ellopnak minden fényes dolgot és tárgyat, megtámadják a házban élő többi háziállatot, elrontják a tapétát, bútorokat, mindent apróra vágva. Ezt a madarat mindennel etetheti, amit egy ember eszik.

Természetes élőhelyen a varjak monoton hangokat adnak ki: "kru". A fiatal egyéneket a "kaa" hang jellemzi.

Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a madaraknak az intelligenciája lehetővé teszi egy személy beszédének másolását, nem rosszabb, mint a papagájok. A csibék gyorsan felfogják a hangokat, elég világosan ismételgetik a szavakat, ha már egészen kicsi koruktól fogva foglalkozol velük. Már serdülőkorban is nehezebb lesz ez a feladat.

Ha a hollót más madárfajtákkal hasonlítjuk össze, akkor találékonyságát tekintve az élen áll közöttük. Könnyen megkülönbözteti az erdőbe érkezett hétköznapi embert a vadásztól. Megkülönbözteti a férfiakat a nőktől, akik egyébként kevésbé félnek.