Páva

Ez a madár a csirkék családjának képviselője. A páva egyben a legszebb madárfaj a bolygón. A madarakat rokonoknak tekintik fácánok és vadcsirkék. Részletesen megismerjük a pávák szokásait, táplálkozását, tenyésztési módját.

Ma kétféle páva létezik a világon - zöld és közönséges, amelyek vizuálisan alig különböznek egymástól. Két faj keresztezése kiváló utódokat ad.

A pávák mind szépségükben, mind méretükben bajnokok, mert ők a csirkecsalád legnagyobb képviselői.

Ennek a madárfajnak kifejezett szexuális dimorfizmusa van. A nőstények tollazata szürkésbarna. De a férfiaknál ez összetettebb és vonzóbb. A hím páva nyaka és feje élénkkék. A hátoldala aranyzöld. Tüzes-narancssárga repülőtollak a madár szárnyain.

A nőstényeknél és a hímeknél a fejet kecses tollcsomó koronázza. A nőstényeknél barnás, éppen a tollazathoz illően, a hímeknél pedig kék.

Az ornitológusok szerint a hím fő díszítése a farok. De amit sokan faroknak hívtak, az a felső farok dús tollai. Különböző hosszúságúak és csempékben vannak elrendezve, vagyis a felül rövidebbek takarják a hosszabbakat. A hímeknél a toll maximális hossza néha eléri a másfél métert. Minden tollnak van hálója, amely ritka fonalas szálakból áll. És a toll minden hegyét egyfajta többszínű "szem" koronázza meg.

Ami a fiatal hímeket illeti, a farkuk ritka, átvilágít. És csak az életkorral ez a madárszerv megvastagodik, szebb lesz.

A zöld pávák valamivel nagyobbak szokásos társaiknál. Zöld tollazatuk van, és a címer nem közvetlenül, hanem a fejhez képest szögben helyezkedik el.

És bár a pávákat a madárvilág szépségének megszemélyesítőjének tekintik, van olyan vélemény, hogy tollaik szerencsétlenséget okoznak az embereknek.

A vadonban a pávák csak Srí Lankán és Indiában élnek. Ott cserjékben és erdőkben élnek. Településükre jellemző azonban, hogy a madarak kerülik a sűrű dzsungeleket, nyílt tereket, vagyis az arany középút felé gravitálnak.

Ezek a vonzó madarak gabonát és vetőmagot esznek, és ennek érdekében behatolnak a mezőgazdasági területekre. Ne vesd meg a vadon élő gyógynövényeket sem. Egyébként ezeknek a madaraknak a farka egyáltalán nem akadályozza meg őket abban, hogy sűrű bozótokban mozogjanak táplálékot keresve. Ha ez a madárfaj veszélyt érez, azonnal felszáll. A madár repülései rövidek, ami a csirkék minden képviselőjére jellemző. De a hímek közötti harcok, amelyek a család képviselőire jellemzőek, a pávák soha nem felelnek meg. Ezek békés madarak. Ha fel akarják hívni a nőstények figyelmét, először széttárják gyönyörű farkukat, megrángatják, ezzel demonstrálva a tollazat minden vonzerejét. A kitűzött cél elérése után a pávák élesen elfordulnak a nőstényektől. A nőstények ennek ellenére beleegyeznek az udvarlásba – és hamarosan megtörténik a párzás. Továbbá a nőstények egy félreeső helyen gyógynövényfészket építenek. Négy-hét tojást tojnak oda. Anyjuk egy hónapig kotlik. Csibék születnek, világosszürke pehely borítja. Nagyon gyorsan nőnek. Három hét elteltével a fiatal állatok szexuális dimorfizmust mutatnak. De ez a madárfaj csak három éves korára éri el teljes érettségét.

E madarak jellegzetes vonása a csend. Csak az eső előestéjén tudnak kiabálni. A páva hangja kemény. Hasonlít egy macska elégedetlenkedő sikolyaira.

Ami a pávák ellenségeit illeti, ezek a leopárdok és a ragadozó madarak.

A tollasokra mindig is vadásztak. A fiatal pávák húsa finomságnak számít. De a madarak szépségét mindig is értékelte az indiai nemesség, amely a csirkecsalád gyönyörű képviselőit tartotta parkokban és kertekben.

Egyébként fogságban a madarak jól gyökereznek. Akár tyúkólban is élhetnek. Helyre van azonban szükségük, hogy ne sértsék meg szép tollaikat.